Gulyás–Schiffer-vita, a NER tíz éve, demokrata párti esélyek és kenyérforradalom – megjelent az új Mandiner!

E heti lapszámunkban megvontuk az Orbán-kormányok elmúlt tíz évének mérlegét: mit gondol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és az egykori LMP-alapító a polgári Magyarországról, alkotmányosságról és demokráciáról, politikai kormányzásról és a Fidesz mibenlétéről – és pontosan miként definiálható a Nemzeti Együttműködés Rendszere?A beszélgetésből kiderül, hogy a kancelláriaminiszter mit gondol a kormányzati kommunikáció változásáról, és az LMP volt politikusa szerint miért kellene a legfőbb ügyésznek a kormánynak felelnie. 

Az Első Karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki a politikát az elmúlt tíz évben uraló állandó idegfeszültségről ír véleménycikkében.

Közélet

Európában egyedülálló módon a Fidesz–KDNP három egymást követő ciklusra szerzett kétharmados felhatalmazást. Mit értek el az Orbán-kormányok ez idő alatt? Milyen komolyabb válságokkal kellett megküzdeniük? Mit hozhat a jövő a 2030-ig tervező miniszterelnök és pártja számára? Közélet rovatunkban nagyelemzést olvashatnak a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről. 

Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki biztos publicisztikájában arról ír, hogy milyen változtatásokra lesz szükség a járvány utáni életünkben.

A német alkotmánybíróság és az Európai Központi Bank konfliktusáról ír Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. 

Külhon & Külföld 

Aknaszlatina már a 13. századtól a sóbányászat egyik fellegvárának számított, 2007-ben azonban a bányákat az összes tárnával együtt le kellett zárni. Megnéztük, hogyan él ma a kárpátaljai város, ahol a magyarság már eltűnőfélben van. Helyszíni szocioriportunk.

Minden bizonnyal a 78 éves Joe Bidennel fut neki a Demokrata Párt a szépkorú szponzoraival az őszi amerikai elnökválasztásnak. Nem esélytelenek, de egy alkalmas, várhatóan női alelnökaspiránst kell találniuk a Trumppal való megküzdés előtt. Külföld rovatunk cikkéből kiderül, hogy kik lehetnek a legesélyesebbek. 

A német kereszténydemokraták támogatottsága május elején a negyvenszázalékos álomhatár közelébe emelkedett, s ismét elindult a játszmázás a CDU elnöki posztjáért. Ki lesz a befutó: a már-már a feledés homályába veszett Merz, az egyre népszerűbb bajor Söder, vagy a járványkezelésből sokat profitált Laschet? Elemzésünkből az esélyeket latolgattunk.

Midsommar: Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő publicisztikájában a svéd járványkezelés mérlegéről ír.

Precedens &  Makronóm

A nagy hullámokat vető német alkotmánybírósági döntés megerősítette a nemzeti alkotmányjog uniós jogot korlátozó szerepét. Precedens rovatunk írásából azonban kiderül, az EU bomlasztásáról szóló, riogató hangok túlzóak: az ítélet legfeljebb a nemzetállamokat háttérbe szorító föderalista elképzeléseknek parancsolhat megálljt. 

Makronóm rovatunk elemzése szerint a 2010 előtti gazdaságpolitika szavakban, a 2010 utáni tettekben állt közelebb a baloldali értékekhez, legalábbis ami a minimálbérek alakulását illeti. Az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját feltáró elemzésünkben rávilágítunk, hogy a baloldali kormányok alatt a minimálbér reálértéke általában csökkent, a jobboldaliak alatt szinte minden esetben emelkedett. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata: Csin Csou-jing, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia rangidős kutatója Az emberiség jövője című könyvében hasonlóan átfogó világmagyarázatra vállalkozik, mint ami Hararit intellektuális világsztárrá tette. Szerinte spirituális alapokon nyugvó, nagy civilizációra van szükség, aminek logikus eredői a keleti tradíciók. 

Isky Annamária jegyzetében arról ír, hogy miért fontos a nagy családi, sokgenerációs emlékeink ápolása magyar identitásunk és a Trianon-emlékezet szempontjából is.

Budapesti történetek kisrovatunkban a fővárosi utcák játékos és érdekes szobrai nyomába eredtünk. 

A Feminens oldalán Horváth Lilivel, Tordai Teri lányával beszélgettünk.

Vajda József, a szociológusból lett pék nélkül talán nincs most magyar kenyérforradalom, és nem lennénk ma a tízmillió otthon sütő pék országa. Élet rovatunkban a fogyasztói társadalomról, a pékek társadalmi felelősségéről, a kovászos kenyér jövőjéről beszélgettünk Vajdával.

Ezen a héten lemezajánlóval készültünk: Lee Konitz albumát ajánljuk a jazzkedvelő olvasóknak. 

Arcél kisrovatunkban a száz éve, 1920. május 21-én született Réber László grafikusművészre emlékezünk.

Folytatódik a Hegyibeszéd Hegyi Zoltán írásával. „Lehet persze a jövőt erőltetni, de előbb talán a jelennel kellene valamit kezdeni. Megélni például. Mert arra az ember momentán képtelen, akár egy pillanat tekintetében és erejéig. Vagy utazni megint. Az helyben is jó.”

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatunkban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője tűnődik el a csillagos égboltot műholdakkal teleszórni kívánó Elon Muskról és az ikaroszi tanmeséről. „Tetszik, hogy Musk a fiatalokat is kíváncsiságra, vállalkozásra és az űr újrafelfedezésére inspirálja – az viszont már nem, hogy az egeink látványát el akarja rabolni tőlünk. A nyugati civilizáció egyik legősibb legendája Ikaroszé. Az egyszerre kíváncsi és lázadó fiúé, aki szárnyakat építve, apja tanácsa ellenére nem tartotta a középutat. Hogy ne repüljön se túl alacsonyan, mert elragadják a hullámok, és ne is túl magasan – mert ha túlságosan felfelé tör, akkor megolvad a viasz, és lefoszlanak a szárnyait adó tollak. A napot akarta, elégett minden.”