A magyar koronavírus-törvényről vitázott a LIBE Bizottság.
Aggodalomra ad okot, hogy a koronavírus-járvány visszaszorítására hozott magyar jogszabály egyebek mellett nem szab határidőt az intézkedések hatályának – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) videókonferenciája keretében tartott ülésén csütörtökön.
Didier Reynders: Minden rendkívüli intézkedésnek határt kell szabni
Az EP szakbizottsága az egyes tagállamok koronavírus elleni intézkedéseinek a jogállamiságra, demokráciára és az emberi jogokra gyakorolt hatásait vizsgálta, különös tekintettel a magyar helyzetre.
Az ülésen az uniós biztos aláhúzta, minden rendkívüli intézkedésnek határt kell szabni. A magyar esetben a jogszabály hatályának határideje nem egyértelmű. Aggodalomra ad okot, hogy annak meghatározása a magyar kormány kezében van – jelentette ki.
Aggodalomra okot adónak nevezte azt is, hogy a magyar szabályozás meghatározatlanul széles hatásköröket biztosít alkalmazójának. Továbbá nem határozz egyértelműen a járvánnyal összefüggő álhírek terjesztőinek büntethetőségét, és a szigorú szankciókat illetően.
Kijelentette, a meghozott intézkedéseknek nem szabad sérteniük az alapvető jogokat és értékeket, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát. Akkor sem, ha az álhírek terjedésének szabnának gátat. Minden körülmények között biztosítani kell a média szabadságát és függetlenségét, valamint elegendő teret kell hagyni a civil szervezetek számára a társadalom tájékoztatása, valamint a kormány tevékenységének ellenőrzése érdekében.
Aláhúzta, az Európai Bizottság nem csak a jogszabályok uniós joghoz való viszonyát vizsgálja, hanem azt is, hogy azok alkalmazása milyen rövid és hosszútávú hatásokkal jár. A folyamatos vizsgálatok mindaddig zajlanak, ameddig a rendkívüli intézkedések érvényben vannak – mondta. Az uniós bizottság lépéseket fog tenni, akár kötelezettségszegési eljárást is indít, vagy szorgalmazhatja az uniós támogatások kifizetésének korlátozását is, ha az uniós jog, az alapvető értékek, vagy a jogállamiság csorbát szenvednek – húzta alá az uniós biztos.
Hidvéghi Balázs: Az európai intézmények kettős mércét alkalmaznak
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő online felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a magyar intézkedések teljesen megfelelnek az alkotmányos követelményeknek, ugyanakkor az európai intézmények folyamatosan kettős mércét alkalmaznak. Számtalan olyan ország van, ahol a kormány azonos vagy akár erősebb jogosítványokkal rendelkezik összehasonlítva a magyar kormánnyal, például Olaszországban, Szlovákiában és Észtországban kizárólag a kormány dönt a különleges jogrend elrendeléséről vagy fenntartásáról, míg Magyarországon az Országgyűlés bármikor véget vethet a veszélyhelyzetnek.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében Hidvéghi Balázs azt írta, a baloldali és liberális képviselők ismét tanúbizonyságot tettek arról, hogy fogalmuk sincs, hogy mit tartalmaz a magyar koronavírus törvény. Ez azonban cseppet sem érdekli őket: továbbra is folyamatos hazugságokkal támadják a magyar koronavírus elleni intézkedéseket Brüsszelben – húzta alá.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő online felszólalásában tragikusnak nevezte, hogy a koronavírus okozta járvány idején demokratikusan megválasztott korányok válhatnak támadások célpontjává álhírek alapján. Szavai szerint fontos, hogy minden tagállamban vizsgálják a jogállamiság helyzetét, azonban megengedhetetlennek nevezte a kettős mérce alkalmazását.
A teremben tartózkodó Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta, nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az Európai Parlament olyan állásfoglalást fogadhatna el, amely szerint a magyar szabályozás diktatúrához vezethet Magyarországon, noha az megfelel az uniós jognak és nem megy szembe az uniós szerződésekkel sem.
Dobrev Klára: A magyar intézkedések célja Orbán politikai hatalmának erősítése
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője online felszólalásában azt mondta, a magyar intézkedések célja nem a koronavírus járvány leküzdése, hanem Orbán Viktor kormányfő politikai hatalmának erősítése. A magyar jogszabályok szavai szerint a várthoz képest rosszabb hatással jártak, amelynek vége nem látható. Az európai demokraták a szavak helyett cselekedet várnak – zárta felszólalását a képviselő.
Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője online felszólalásában kijelentette, a magyar jogszabály a rendkívüli hatalom felé vezető lépést jelenti, valamint a jogállamiságot és az alkotmányosságot veszélyezteti. Határozott fellépésre szólította fel az Európai Bizottságot, szava szerint ugyanis a vizsgálatok nem elégségesek, cselekvésre van szükség a jogállamiság és az európai demokrácia védelme érdekében.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
Az Európai Unió elítélte a román elnök eltávolításának kísérletét, amely el is bukott, és Donald Tusk kormánya is kudarcot vallott a jegybankelnökkel. A braziloknak viszont összejött, amivel Magyar Péter próbálkozna.
Kutya kötelességünk kiállni a fenyegetett közjogi méltóságok és tisztviselők mellett, nemzetünk jövője érdekében.
Ha Brüsszel ezt tekinti a demokrácia megerősítésének bizonyítékaként, akkor érdemes nyílt vitát folytatni arról, hogy valójában milyen mércék alapján születnek ezek a döntések.
Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi grazi önkormányzati választáson.
Sokaknak még 100 napnak sem kellett eltelnie ahhoz, hogy kimondják: nem erre szavaztunk április 12-én.
