KNBSZ: A bioterrorizmus megjelenésére is utalnak jelek

Több országból a bioterrorizmus korlátozott megjelenésére is vannak jelzések – közölte Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén.

India, USA, Egyiptom, Németország, Olaszország, Balkán

Ennek jelei vannak például Indiában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban is. Az altábornagy azt is kiemelte, hogy több országban fokozódik a szervezett bűnözés aktivitása is. Példaként említette, hogy Olaszországban a maffia tevékenységét vizsgálva azt látják, hogy a bajba került vállalatokban igyekeznek befolyást szerezni, ilyen módon fehérre mosni fekete pénzeiket. A Balkán egyes országaiban a védőfelszerelések elosztása is szervezett bűnöző csoportok kezébe került. Németország is úgy járt a közelmúltban, hogy a Nigériából megrendelt védőeszközei eltűntek.

Kiberbűnözés

Béres János kitért arra is, hogy a járvánnyal összefüggésben – például álhírek terjesztésével – a kiberbűnözői aktivitás is fokozódott. Elmondta: jelenleg egyik fő feladatuk a Covid-19-helyzet figyelemmel kísérése. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy feltárják a jövőbeli gócpontokat. Most úgy látják a következő gócpont Afrikában lehet, ahol már 43 országban jelent meg a vírus. Emellett Afganisztánban is lehet gócpont.

Nemzetközi környezet, migráció

Vizsgálják a koronavírus hatását a nemzetközi biztonsági környezetre. Azt látni, hogy a vírus megjelenése óta jelentősen csökkent a harcok intenzitása az egyes válságövezetekben: Irakban, Szíriában és Afganisztánban is. Ennek kapcsán viszont hozzátette: értékelésük szerint, amint a járvány alábbhagy, kiújulhatnak a fegyveres összecsapások a válságövezetekben, köztük Irakban és Szíriában is. Emellett arra is fel kell készülni: az egyes országokban bevezetett rezsimintézkedések miatt a Közel-Keleten és az afrikai térségben is olyan belpolitikai feszültségek, állami szintű problémák lehetnek, amelyek miatt Európa is újabb nyomás alá kerülhet, például migrációs szempontból.

A missziós szerepvállalások is átalakultak. Irakban időszakosan felfüggesztették a kiképzést, emiatt sokan kivonták erőiket. Afganisztánban a korábban eldöntött csapatkivonást felgyorsította a járvány. Maliban komoly fertőzés érte missziót. Ezért onnan szinte naponta döntenek a katonák kivonásáról. A hadiipari vállalatok sok helyen teljesen vagy részlegesen leálltak, illetve átálltak járványügyi eszközök gyártására – közölte Béres János, de hozzátette több helyen már kezdték a visszaállást a pandémia utáni helyzetre.

Haditechnikai beszerzések

Szólt arról is, hogy a haditechnikai beszerzésekre és fejlesztésekre is kedvezőtlen hatást gyakorolt a pandémiás helyzet. Csökkentésről azonban kevés esetben van szó, inkább átalakítják a terveket. Ezzel együtt a járvány a védelmi költségvetéseket is érintette. A horvátoknál 25 millió euróval csökkentették a védelmi költségvetést. A V4-es, nyugat-európai országok még nem hoztak ilyen döntést, hiszen úgy vélik épp a járvány mutatja meg, hogy a haderőkre, azok eszközeire szükség van.

Több országban jelentősen bevonták a járvány elleni védekezésbe a katonákat, a haderők eszközeit. E tekintetben nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő a Magyar Honvédség, amelyet szinte minden területen bevontak a védekezésbe. A jövőre vonatkozóan a KNBSZ főigazgatója azt mondta: a legfontosabb feladat az újraindítás politikájának a vizsgálata, hogy az egyes szomszédos, európai országok hogyan tervezik visszaállítani haderőiket a normál működési rendre.

Magyar katonák külföldön, katonák alacsony fertőzöttsége

Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta: a Magyar Honvédség továbbra is 11 műveletben 1200 fős ambíciószinttel vesz részt, az egészségügyi szolgálatokat valamennyi helyen megerősítették. Azt mondta: Bosznia-Hercegovinában, az EUFOR műveletben történt fertőződés. Innen evakuáltak több magyar katonát is, de ők valamennyien jól vannak. Maliból 15 magyar katonát kellett evakuálni, de ők is jól vannak.

Elmondta: a Magyar Honvédségben körülbelül 1500 mintavétel volt. A fertőzöttek száma egyszámjegyű, többségük az egészségügyi központ állományában van. A vezérezredes ismertette a Magyar Honvédség katonáinak magyarországi feladatait is. Ennek kapcsán azt is elmondta, sok önkormányzat kéri a katonai rendészek létszámának növelését. Ez egy, az emberek biztonságérzetét növelő feladat – szögezte le.

Politikusok kérdései

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke rákérdezett egyebek között a NATO Katonai Egészségügyi Kiválósági Központ (NATO KEKK) járványügyi szerepére. Korom Ferenc kiemelte: a NATO KEKK a magyar katonai egészségügy elismertsége miatt van Magyarországon. A központ a járvánnyal összefüggésben összefogja a NATO tagországok valamennyi információját, tapasztalatát.

Brenner Koloman, a bizottság jobbikos tagja a misszióban lévő katonák hazahozásáról érdeklődött. Korom Ferenc azt mondta, egyelőre nem tervezik, hogy missziókból kivonnának erőket, vagy a váltások rendjén változtatnának.

Nacsa Lőrinc, a bizottság KDNP-s tagja a válságok kiújulásáról kérdezett. Ezzel kapcsolatban Simon Péter, a KNBSZ szakértője elmondta, a koronavírus átalakítja a válságövezeteket is. Leálltak a gazdaságok, ami tovább fokozta az egyébként is magas munkanélküliséget. Nagy a belső menekültek, migránsok mozgása – közölte.

Mesterházy Attila, a bizottság MSZP-s alelnöke és a DK-s Vadai Ágnes rákérdezett arra, hogy a honvédelmi költségvetésből mennyit csoportosítottak át, s ez mennyiben befolyásolja a honvédségi beszerzéseket. Erre válaszolva Korom Ferenc annyit mondott: a Magyar Honvédség működésfenntartása biztosított.

A fideszes Zsigmond Barna Pál arra volt kíváncsi, hogy a toborzásban mit tapasztalnak. Korom Ferenc elmondta: az érdeklődők száma jelentősen növekedett.

(MTI)