Friedrich Merz, akit tavaly kis híján vezetőjévé választott a nagyobbik német kormánypárt, a Spiegelnek adott interjút.
Merz elmondta: a 2008-2009-es gazdasági válság leküzdését tartja Angela Merkel legnagyobb kancellári eredményének, és megérti azokat, akik úgy gondolják, hogy képtelen lenne pártelnökként a 2005 óta regnáló kancellárral együtt dolgozni.
„Az AfD sok választónál a szelep, melyen a velünk, azaz a CDU-val kapcsolatos elégedetlenségüket eresztik ki. Ez nem maradhat így” – mondta Merz azzal az ígéretével kapcsolatban, hogy új, jobboldalra tartó politikájával megfelezné az AfD támogatottságát. „Úgy kell kiszélesítenünk a CDU bázisát, hogy minden polgári szavazó otthonra találjon nálunk: a szociálpolitikában aktívak, a liberálisok és az értékkonzervatívok is” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy párton belüli kritikusai szerint Merz önhitt, büszke és egoista lenne, az elnökjelölt így válaszolt: „Már csak a testmagasságom is kiváló projekciós felület az ilyen előítéletekhez. Egyszerűen fizikailag felülről nézek emberekre, innen a ‘lenézés’ már csak egy kis ugrás.” Vetélytársa, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök legnagyobb erősségének azt tartja, hogy „nagy sikerrel kormányozza a legnépesebb szövetségi államot”. Laschet legnagyobb gyengesége viszont szerinte nem tartozik a nyilvánosságra.
A klímaválságról Merz azt mondja, ez ma „az első számú politikai téma”, Greta Thunberg szenvedélyes harca pedig meghatja, de úgy látja, „ellent is kell neki mondani, ahol szükséges”. Szerinte Thunberg generációját nemhogy nem fosztották meg a fiatalságától, hanem a valaha volt legszebb fiatal éveket élhették meg. Merz dicsérte az atomtechnológia új fejlesztéseit, és figyelmeztetett: az energiapolitikában „legyünk nyitottak a technológiára és ne állítsunk fel mesterséges tabukat. E tekintetben a CDU-nak szükség esetén kemény vitákat is fel kell vállalnia a Zöldekkel szemben”.
A CDU leendő koalíciós partnereként számon tartott Zöldekben pedig az zavarja Merzet leginkább, hogy „technikaellenesek és múltba révedők”. „Nem mehetünk vissza az egyszerű, iparosodás előtti struktúrákhoz. A Zöldekkel arról kell vitatkoznunk, hogy hogy tudunk értelmes klímapolitikával is ipari ország maradni. A német autóipartól az ország minden hetedik munkahelye függ. Így nem tilthatjuk be 2030-ig a belső égésű motorokat. Bocsánat, az kevesebb, mint tíz év múlva van. Komolyan gondolják ezt? Minden, a többmillió munkahelyre kifejtett következményével együtt? Ezt a vitát már előre várom!” – összegzett Merz.
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Babis szerint az Európai Unió nevében Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A szinkrontolmács is alig volt képes lépést tartani a miniszterelnök szidalmaival, az „Orbán-bábozással” és a többivel, mindezt a német kancellár előtt.
A Tourette-szindróma ritkán jelenik meg a vásznon, ahogyan az sem sűrűn esik meg, hogy egy érzékenyítő szándékú alkotás ilyen frappáns legyen.
A Vörösök három legszebb góljában is fontos szerepet vállalt.
