Hozzátette: „Időnk és kreativitásunk határait feszegetve magunk is belemerülhetünk a pékáruk sütésébe is. Száraztésztaféléket és egyéb köretnek való cereáliák vásárlása mellett a tejigényünket könnyebben fedezhetjük, ha tartós változatot is vásárlunk, valamint az ételpalettánkat és az ételkészítési folyamatokat növényi italokkal is színesíthetjük, melyek felbontás előtt ugyancsak nem igényelnek hűtőkapacitást. Zöldség-és gyümölcsropogtatós kisétkezéseink mellé, hetente 2-3 alkalommal maréknyi olajos magot is elfogyaszthatunk. Hús és húskészítményeket tekintve igyekezzünk sovány változatokat beszerezni, mint a csirke és a pulyka, a sertéscomb, folyami és tengeri halak, vadhúsok, ha pénztárcánk engedi.
Gondolva az energiabevitel kontrollálására, elsősorban zsírszegény ételkészítési eljárásokat alkalmazzunk,
mint a főzés, párolás, alufóliában vagy sütőzacskóban sütés. Ha már nagyobb mennyiséget vásároltunk, a fogyaszthatósági időn belül készítsük el, vagy azonnal fagyasszuk le, leolvasztás után újra ne fagyasszuk vissza a termékeket.”
Mi a teendő betegség esetén?
Amennyiben láz, vagy gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek, a szakértő szerint kiemelten fontos a folyadék pótlása, mely a napi 3-4 litert is elérheti egy felnőtt embernél. Vízből, teából, levesekből és gyümölcslevekből egyaránt pótolhatjuk a mennyiséget. Étkezéseink könnyen emészthető, kímélő fűszerezésű alapanyagokból álljanak, és lehetőleg több étkezés része legyen sovány fehérjeforrás, mely segíti a gyógyulási folyamatok energiaigényének fedezését. Amennyiben kialakul a tüdőgyulladás, kerüljük a puffasztó hatású fogások beillesztését, melyek fokozhatják a légzési panaszokat. Emellett természetesen fontos, hogy az étkezés mindig ülő helyzetben történjen. Beteg hozzátartozóink testtömegét, tápláltsági állapotát lehetőleg kövessük, és szükség esetén, szakember bevonásával és támogató véleményezése által tápszeres táplálásterápia is indítható, mely a beteg általános állapotromlását egy másik platformon akadályozhatja.