Megjelent a Kommentár konzervatív folyóirat 2020/1. száma, melynek témája ezúttal a teremtésvédelem.
Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, egyben a folyóirat főszerkesztője Mi magunk című írásában a húszas évek konzervatív stratégiáját határozza meg. Ha valóban igaz, hogy „minden évtized jelent valamit” (Oswald Spengler), akkor az elmúlt harminc év Békés szerint a globalizáció megrendülését jelenti. Erre reflektálva tekint a jövőbe és határoz meg cselekvési programot a történész-szerkesztő.
Czopf Áron történész a nemrég elhunyt Sir Roger Vernon Scruton konzervatív filozófus munkásságának leckéit igyekszik számba venni. „Politikai gondolkodására döntő hatást gyakorolt, hogy testközelből tapasztalt meg 1968 Párizsának eufórikus és ostoba zűrzavarát” – avat be a gondolkodó eszmeiségének gyökereibe a szerző. Scrutont olvasni és értelmezni kell, nem pedig másolni vagy követni, akitől minden különbség ellenére lehet tanulni.
A katolicizmus és földreform kapcsolata 1939–’45 között – erről írt Bartha Ákos történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója a. Mint írja,
így számos ellentmondást jelentett számára a szociális igazság talaján földreformot követelő konzervatív gondolat. Ezen kérdéseket elemzi írásában a történész.
Fekete Rajmund történész doktorandusz az amerikai hardcore szimbólumvilágát járja körül, hiszen talán nem telik el úgy hét a celebek világában, hogy egy filmbemutató, jótékonysági rendezvény vagy díjátadó fotógalériáját böngészve ne botlanánk bele a Black Flag vagy a Dead Kennedys zenekarok ikonikus logóját viselő hírességekbe. A hardcore nem konzervatív oldalról, hanem értékeket felvállalva lázadt, üzenetében a világ adott állapotával szembeni markáns kritika jelent meg.
Az ökológiai válságra adott konzervatív válaszokat veszi sorra Uri Dénes Mihály irodalmár. Nemrég a közösség azonosságtudata evidensen fonódott össze a természeti környezet megóvásával, ezt a perspektívát a szerző ökologikusnak nevezi. A konzervatív gondolat és az ökológia „egyazon sorson osztoznak” a szerző szerint,
Gyulai Iván ökológus a hiányzó rendszerszemléletről írva állapítja meg, hogy a globális kapitalizmus okozza a környezeti problémák nagy részét. Gyulai keresi a választ, hogy milyen a fenntartható társadalom, és hogy mennyire lehetséges a mai világban a szegénység felszámolása. „Ökológiai szempontból nincs olyan megoldás, amelyben mindenki jól jár, a gazdagok tovább gazdagodnak, a szegények pedig kikerülnek a szegénységből” – állapítja meg a bibliai idézetekkel sűrűn operáló szerző.
A globális és lokális modern ellentétére világít rá Szalay László Pál református teológus és lelkipásztor. A protestáns teológiai irodalomra és Jézus életének eseményeire építő írás a globalizáció árnyait mutatja meg keresztény szemmel.
Paár Ádám történész a zöld mozgalmak eszmetörténeti gyökereit kutatja fel Magyarországon. Írásában megismerjük a magyar ökopolitika múltját, s bár a kép vállaltan nem teljes, megtudjuk, hogy
A természeti megváltoztatásának sztálini politikáját, illetve annak magyar vonatkozásait mutatja be Borvendég Zsuzsanna történész. Mint konklúziójában írja, „e tanok hirdetői ma [nagy] befolyással bírnak”, „a Szovjetunió ugyan felbomlott”, de a bolsevizmus természethez való hozzáállása sosem gyengült meg igazán.
Szekeres Diána, a magyar slow mozgalom elnöke a mozgalmat mutatja be a folyóirat hasábjain: a mozgalom célja tömören a mezőgazdaság megismerése, örökségének megőrzése, megvédeni a vásárló és a termelő tisztességes kapcsolatát, illetve keresni és hirdetni a gasztronómia és az asztaltársaság örömeit.
Nemes László filozófus Konrad Lorenz írásait mutatja be, a romantikus tudós (?) filozófiáját, környezetvédelmi gondolatait, illetve életművének mai jelentését.
Wendell Berry amerikai környezetvédő farmer írásaival ismerteti meg az olvasót Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa: Berry kortárs amerikai népi író, déli agrárius, regények, versek, novellák és 37 (!) esszékötet szerzője. Berry teremtésvédelmi írásainak gazdag idézeteit ismerjük meg, a lokális gondolkodás, illetve a gazdaság és a kultúra problémáinak megközelítését az amerikai dél hamisítatlan farmerének szemszögéből.
Áder János köztársasági elnökkel közöl igen tartalmas interjút Békés Márton és Uri Dénes Mihály. Az államfő szenvedélyes horgászként is beszél a természet – és főleg vizeink – megóvásának fontosságáról. A régi magyar gazdálkodás kiveszett megoldásainak visszahozását követelők „nyitott kapukat döngetnek”, de
Mint felidézte, egykor a tiszai halászemberek tiltották az ívás idején való horgászatot, mert „akkor lehet, hogy jövőre még igen, de öt év múlva már biztosan nem lesz mit kifogni. Ez többszáz éves tapasztalata kultúránknak – ma is használnunk kellene elődeink bölcsességét, tapasztalatát, józanságát”.
A folyóirat külföldi szerzők írásait és fordításait is közli, Florian Hartleb politikatudós Bajorország és Magyarország 1919-es helyezetéről írt, illetve olvashatjuk fordítását Ludwig Klages Az ember és a föld című írásának és Aldo Leopold Földetikájának.
Kemenes Tamás összeállításában ökokonzervatív kiskönyvtárat olvashatunk, de a folyóirat közli még 2019 legfontosabb konzervatív könyveinek listáját is.
A Kommentár idei első számában továbbá találhatunk még recenziókat a következő könyvekről és recenzensektől: Lánczi András: Antikok és modernek vitája (Csejtei Dezső), Ruger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok (Czopf Áron), Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák (Máthé Áron), Hajnáczky Tamás (szerk.): Cigányzenészek harca a két világháború között (MiklósTamás).
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
A miniszterelnök felrakta Magyarországot a világpolitika térképére – véli Sohrab Ahmari, a New York Post véleményrovatának korábbi szerkesztője, a Compact Magazine alapítója, aki a Politico szerint Donald Trump alelnökjelöltjének a szűk belső köréhez tartozik.
A rombolás eszköze a környezetet csak erőforrásként kezelő kapitalizmus, a torzításé pedig azok a baloldali ideológiák, melyek emberi jogokkal ruháznák fel.
A volt ausztrál miniszterelnök azt üzeni a jobboldalnak: vannak olyan harcok, amelyeket egyszerűen meg kell vívni és nem szabad visszariadni tőlük.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
