Teremtésvédelem: itt az új Kommentár

Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, egyben a folyóirat főszerkesztője Mi magunk című írásában a húszas évek konzervatív stratégiáját határozza meg. Ha valóban igaz, hogy „minden évtized jelent valamit” (Oswald Spengler), akkor az elmúlt harminc év Békés szerint a globalizáció megrendülését jelenti. Erre reflektálva tekint a jövőbe és határoz meg cselekvési programot a történész-szerkesztő.

Czopf Áron történész a nemrég elhunyt Sir Roger Vernon Scruton konzervatív filozófus munkásságának leckéit igyekszik számba venni. „Politikai gondolkodására döntő hatást gyakorolt, hogy testközelből tapasztalt meg 1968 Párizsának eufórikus és ostoba zűrzavarát” – avat be a gondolkodó eszmeiségének gyökereibe a szerző. Scrutont olvasni és értelmezni kell, nem pedig másolni vagy követni, akitől minden különbség ellenére lehet tanulni.

A katolicizmus és földreform kapcsolata 1939–’45 között – erről írt Bartha Ákos történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója a. Mint írja,

így számos ellentmondást jelentett számára a szociális igazság talaján földreformot követelő konzervatív gondolat. Ezen kérdéseket elemzi írásában a történész.

Fekete Rajmund történész doktorandusz az amerikai hardcore szimbólumvilágát járja körül, hiszen talán nem telik el úgy hét a celebek világában, hogy egy filmbemutató, jótékonysági rendezvény vagy díjátadó fotógalériáját böngészve ne botlanánk bele a Black Flag vagy a Dead Kennedys zenekarok ikonikus logóját viselő hírességekbe. A hardcore nem konzervatív oldalról, hanem értékeket felvállalva lázadt, üzenetében a világ adott állapotával szembeni markáns kritika jelent meg.

Az ökológiai válságra adott konzervatív válaszokat veszi sorra Uri Dénes Mihály irodalmár. Nemrég a közösség azonosságtudata evidensen fonódott össze a természeti környezet megóvásával, ezt a perspektívát a szerző ökologikusnak nevezi. A konzervatív gondolat és az ökológia „egyazon sorson osztoznak” a szerző szerint,

Gyulai Iván ökológus a hiányzó rendszerszemléletről írva állapítja meg, hogy a globális kapitalizmus okozza a környezeti problémák nagy részét. Gyulai keresi a választ, hogy milyen a fenntartható társadalom, és hogy mennyire lehetséges a mai világban a szegénység felszámolása. „Ökológiai szempontból nincs olyan megoldás, amelyben mindenki jól jár, a gazdagok tovább gazdagodnak, a szegények pedig kikerülnek a szegénységből” – állapítja meg a bibliai idézetekkel sűrűn operáló szerző.

A globális és lokális modern ellentétére világít rá Szalay László Pál református teológus és lelkipásztor. A protestáns teológiai irodalomra és Jézus életének eseményeire építő írás a globalizáció árnyait mutatja meg keresztény szemmel.

Paár Ádám történész a zöld mozgalmak eszmetörténeti gyökereit kutatja fel Magyarországon. Írásában megismerjük a magyar ökopolitika múltját, s bár a kép vállaltan nem teljes, megtudjuk, hogy

A természeti megváltoztatásának sztálini politikáját, illetve annak magyar vonatkozásait mutatja be Borvendég Zsuzsanna történész. Mint konklúziójában írja, „e tanok hirdetői ma [nagy] befolyással bírnak”, „a Szovjetunió ugyan felbomlott”, de a bolsevizmus természethez való hozzáállása sosem gyengült meg igazán.

Szekeres Diána, a magyar slow mozgalom elnöke a mozgalmat mutatja be a folyóirat hasábjain: a mozgalom célja tömören a mezőgazdaság megismerése, örökségének megőrzése, megvédeni a vásárló és a termelő tisztességes kapcsolatát, illetve keresni és hirdetni a gasztronómia és az asztaltársaság örömeit.

Nemes László filozófus Konrad Lorenz írásait mutatja be, a romantikus tudós (?) filozófiáját, környezetvédelmi gondolatait, illetve életművének mai jelentését. 

Wendell Berry amerikai környezetvédő farmer írásaival ismerteti meg az olvasót Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa: Berry kortárs amerikai népi író, déli agrárius, regények, versek, novellák és 37 (!) esszékötet szerzője. Berry teremtésvédelmi írásainak gazdag idézeteit ismerjük meg, a lokális gondolkodás, illetve a gazdaság és a kultúra problémáinak megközelítését az amerikai dél hamisítatlan farmerének szemszögéből.

Áder János köztársasági elnökkel közöl igen tartalmas interjút Békés Márton és Uri Dénes Mihály. Az államfő szenvedélyes horgászként is beszél a természet – és főleg vizeink – megóvásának fontosságáról. A régi magyar gazdálkodás kiveszett megoldásainak visszahozását követelők „nyitott kapukat döngetnek”, de

Mint felidézte, egykor a tiszai halászemberek tiltották az ívás idején való horgászatot, mert „akkor lehet, hogy jövőre még igen, de öt év múlva már biztosan nem lesz mit kifogni. Ez többszáz éves tapasztalata kultúránknak – ma is használnunk kellene elődeink bölcsességét, tapasztalatát, józanságát”.

A folyóirat külföldi szerzők írásait és fordításait is közli, Florian Hartleb politikatudós Bajorország és Magyarország 1919-es helyezetéről írt, illetve olvashatjuk fordítását Ludwig Klages Az ember és a föld című írásának és Aldo Leopold Földetikájának.
Kemenes Tamás összeállításában ökokonzervatív kiskönyvtárat olvashatunk, de a folyóirat közli még 2019 legfontosabb konzervatív könyveinek listáját is.

A Kommentár idei első számában továbbá találhatunk még recenziókat a következő könyvekről és recenzensektől: Lánczi András: Antikok és modernek vitája (Csejtei Dezső), Ruger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok (Czopf Áron), Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák (Máthé Áron), Hajnáczky Tamás (szerk.): Cigányzenészek harca a két világháború között (MiklósTamás).