Várhelyi: Legalább egy nyugat-balkáni országnak csatlakoznia kellene az EU-hoz 2024 végéig

2020. február 06. 16:00

Az Európai Bizottság a nyugat-balkáni bővítést tartja az egyik legfontosabb feladatának – jelentette ki Várhelyi Olivér európai uniós bővítés- és szomszédságpolitikai biztos csütörtökön

2020. február 06. 16:00

A magyar biztos Szerbiában is ismertette a csatlakozási folyamat reformjára vonatkozó javaslat előző nap Brüsszelben bemutatott elemeit. Kiemelte, a folyamatot hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá, illetve politikailag megalapozottabbá szeretnék tenni. Mint mondta, az új metodológia alkalmazása során szeretnék elismerni azon országokat, amelyek sokat tesznek az integráció érdekében, azok viszont, amelyek nem tesznek semmit, negatív következményekre számíthatnak.

Hozzátette: a csatlakozási fejezetek csoportokba rendezése azt szolgálná, hogy bizonyos témákat ne daraboljanak fel, hanem nagyobb egységekként tudjanak tárgyalni róluk. Rámutatott, hogy a májusi zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra készülve szeretnének ismertetni egy új elképzelést, amely lehetővé tenné, hogy a régió gazdaságai és társadalmai mielőbb közeledni tudjanak az európai gazdasághoz és társadalomhoz.

Várhelyi Olivér újságírói kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a teljes térség szempontjából fontos a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd. Az a cél, hogy hosszú távú, békés megoldás szülessen. Ez érzékeny terület – magyarázta –, mindenekelőtt a két félnek kell megállapodnia, és akkor tud az EU is segíteni. A párbeszéd újrakezdéséhez jelen pillanatban arra van szükség, hogy Koszovó eltörölje a szerbiai árukra még 2018-ban kivetett 100 százalékos vámot – húzta alá. Továbbá ismételten azon véleményének is hangot adott, hogy mihamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ez geopolitikai szempontból is lényeges lépés lenne.

Aleksandar Vucic szerb elnök a biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón országa Európa melletti elkötelezettségét is hangsúlyozta, mint mondta, Szerbiának továbbra is stratégiai célja a teljes jogú tagság elnyerése. A szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslat kapcsán rámutatott: amint ismertté válnak a pontos részletek, Belgrád dönteni fog arról, hogy a korábbi csatlakozási keretek vagy az új elképzelések mentén kívánja-e folytatni a tárgyalásokat. Hozzátette, hogy szerinte a hat csoportba osztott csatlakozási tárgyalási fejezeteket könnyebb átlátni. Mint közölte, a fejezetcsoportok megnyitása, majd lezárása lehetővé tenné, hogy az egy csoportba tartozó területeken Szerbia már bizonyos értelemben az Európai Unióhoz tartozzon, és hozzáférjen közösségi forrásokhoz.

Szerbia 2014-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait,

s a 35 tárgyalási fejezetről a jelenlegi csatlakozási rendszerben külön-külön tárgyal. Várhelyi belgrádi látogatásán az úgynevezett mini-Schengen elképzelésről is tárgyaltak a felek. Az elképzelés lehetővé tenné a nyugat-balkáni országok között a munkaerő és a tőke áramlását, az egymás országai között eltörölt vámok pedig a terület gazdaságát is fellendítenék. Hozzátette, azt is felvetette, hogy Szerbia is csatlakozhatna a schengeni övezethez, és így is szerves részévé válna az EU-nak, Belgrád pedig ezáltal további gazdasági fejlődést érhetne el.

A bővítési biztos és Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős szerb miniszter a sajtótájékoztatón aláírta az előcsatlakozási pénzügyi támogatásra vonatkozó, IPA 2019 elnevezésű megállapodást, amelynek értelmében az Európai Unió 138,55 millió euróval támogatja Szerbiát. Az összeget Belgrád az uniós programokban történő részvételre, a jogállamiság erősítésére, a polgári védelmi rendszer, illetve a természeti katasztrófáktól való védelem kiépítésére, valamint a versenyképesség, a kutatás-fejlesztés és az innovációk területének fejlesztésére fordíthatja.

Várhelyi Olivér csütörtökön Belgrádban Ana Brnabic kormányfővel, Maja Gojkovic házelnökkel, valamint a parlamenti pártok képviselőivel is találkozik, a megbeszélések témája velük is Szerbia európai útja lesz.

(MTI)
 

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
LPJ52
2020. február 06. 21:34
Ha a kulturális szempont jelentene valamit az E.U nak,egyetlen ortodox országot sem vett volna be.Megbízhatatlan,kompromisszum képtelen balkáni bagázs.A görögök jól védik a határt.
BossN
2020. február 06. 17:40
Jó lenne bizony, nem minket ostromolna a migránsmenet.
Akitlosz
2020. február 06. 17:31
"Várhelyi: Legalább egy nyugat-balkáni országnak csatlakoznia kellene az EU-hoz 2024 végéig" Mert a magyar kormány azzal akar villogni, hogy Magyarország közelít az EU átlaghoz. És ez úgy lehetséges a legkönnyebben, ha még Magyarországnál is nyomorultabb országokat vesznek fel az EU-ba, amelyek lehúzzák az EU átlagot.
Ikloorvat
2020. február 06. 16:19
Mindig mondtam: ha a fideszesek átmenetileg úgy érzik, hogy valamiben győztek, két hét alatt kiderül, hogy annak sem örültek és már vért hánynak. Egy fideszes biztos dolga bővíteni az EU-t... :D Jól van fideszesek, menjetek csak vért hányni Trump miatt is, ahogy világcsendőrt játszik, és odaadja a maradék ciszjordániai és egyéb területeket is Izraelnek :D Olyan korban élünk, hogy fideszes nézőpontból még hosszú évtizedekig minden szar lesz! :D
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!