Több mint egy évtizedet éltél külföldön, leginkább az Egyesült Államokban. Miért döntöttél úgy 2019-ben, hogy hazaköltözöl, és éppen a NKE Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékén kezdesz el oktatni?
Nálam a család, a közszolgálat és a hivatástudat az első, így egyértelmű volt, hogy a külföldön megszerzett tapasztalataimat itthon szeretném kamatoztatni. Mivel én nemzetközi kapcsolatokkal és biztonságpolitikával foglalkozom, tavaly például még a George Washington Egyetem biztonságpolitikai programjában oktattam, így nehezen tudtam volna jobban passzoló helyet elképzelni, mint az NKE Biztonság- és védelempolitikai szakjainak otthont adó tanszéket. Az egyetemen nagyszerű oktatókat és kutatókat ismertem meg, akik minden tekintetben elkötelezettek aziránt, hogy az egyetem sajátos közszolgálati identitásának elősegítése mellett a nemzetközi tudományos versenyben is helyt álljon. Az amerikai tanulmányaim alatt erős kutatás-módszertani felkészítést kaptam, amit nagy örömömre az NKE is fontosnak tart, így Koltay András rektor útmutatása mellett idén az NKE sikeresen csatlakozott az egyik nemzetközi szinten is legkiválóbb módszertani egyetemi közösséghez, a Consortium on Qualitative Research Methods-höz. Szenes Zoltán egyetemi tanárral és szakfelelőssel együtt pedig sikeresen integráltunk több félévnyi módszertani felkészítést azoknak a hallgatóknak, akik biztonság- és védelempolitikai képzésen vesznek részt. A célunk, hogy hallgatóink a nemzetközi tudományos versenyben is sikeresen helyt állhassanak.
Az interjút Horváth Boglárka jelenlegi ösztöndíjas (KKM, Biztonságpolitikáért Felelős Államtitkárság) készítette Mártonffy Balázs korábbi ösztöndíjassal, akit az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) díjaztak.