Kárpátalja: Huszt református temploma - Élő templomok II.

A huszti plébániatemplomot 1523-ban - hat évvel Luther Márton felIépését követően - a vallást váltott helybeli protestánsok foglalták el. Megmagasították az erődfalat, ők építették az ácsolt erkélyű, meredek zsindelysisakos tornyot. Ezzel nemcsak Kárpátalja, de Magyarország egyik legrégibb református egyházközösségét hozták létre.

A templom többek között azért is különleges, mert a református hagyományokkal ellentétben a padlózat alatt sírok találhatóak, itt neves személyiségek is nyugszanak: Dolhay György kuruc várkapitány, Petrőczy Kata Szidónia az első magyar költőnő és férje gróf Pekry Lőrinc. Kiemelt a templom jelentősége, mert a ma még élő 14. századi kárpátaljai templomba nagyon kevesen járnak, de a közösség összefogott a megmentéséért.

A református egyházközösség létrehozása elsősorban Huszti Lovász Tamás református lelkésznek volt köszönhető, aki sokat tett az új hit terjesztése érdekében. A karzaton található a családi címere.

1644-ben I. Rákóczi György fejedelem, 1661-ben Kemény Jánosné Lónyai Anna, 1670-ben pedig Apafi Mihály erdélyi fejedelem áldozott jelentős összegeket a templom fenntartására, bővítésére, tatarozására. A templomot eredetileg vastag, erős bástyafal vette körül, melyen két helyen XVI. századi, félkörív záródású kapukat nyitottak. Öreg harangja 1578-ban készült, a kisebbet, felirata szerint ,,Huszt város öntette 1683-ban Kökényesdi Demeter hadnagyságában s Beregi István bíróságában". Értékesek Úrvacsora edényei, melyek a XVII. századbóI valók, 1640-ből való egyik kenyérosztó tányérja, mely Bethlen István adományaként került a templomba. A templom belső falait középkori freskók díszítették, melyek az Árpád-házi szenteket ábrázolják. Sztehlo Ottónak sikerült lerajzolnia 1888-ban a restaurálás során feltárt festményeket. 

A XV. században, amikor a templom a római katolikusoké volt, belső falait freskók díszítették, melyeket később lemeszeltek. 1888-ban Sztehlo Ottó lerajzolta a szentély déli falán megtaláIt, hat ószövetségi apostolt ábrázoló freskó sorozatot. További szentképek és bibliai jelenetek töredékei kerültek felszínre a későbbi feltárások során. Az északi hajófalon a Szent Keresztre rátaláló llona bizánci császárné, továbbá Szent István és Szent László királyok kardos-pajzsos - fej nélküli - alakjai láthatók. A templomhajó északi és nyugati oldalán fakarzat látható, szószéke a XVIIl. században épült. A szószék felett álló hangvető ugyancsak a XVIII. századból származik, díszes kivitelezése ritka ezen a vidéken. A templom felújításakor értékes leletre bukkantak. Egy rozsdamarta fémdobozban egy levelet, 18 régi pénzérmét és egy tízforintos Kossuth-bankót találtak. Valamennyit az 1848-49-es szabadságharc idején verték. Az érmékhez mellékelt levélen Pellionis József aláírása szerepel. Szövege a következö: ,,A jövó nemzedék részére mellékelem az 1848. évi nemzetünk nevezetes szakaszában forgalomba lévő pénzeket a késő kornak emlékéül. Huszton. 1886. évi szept. 24-én. Pellionis József" Ő volt akkor a templom főgondnoka. A ma még élő templomba nagyon kevesen járnak, de a közösség összefogott a megmentéséért.