Hogyan lehet egyetemistaként vezetni egy helyettes államtitkárságot? Mit hoznak a világnak a 2020-as évek? Forradalom vagy államcsíny volt 1989-ben Romániában? Riport Gyöngyöspatáról, sztárkertész a zöldpolitikáról, áttekintés a magyar festészet forradalmi időszakáról, bevezetés az élménybiológiába és emlékezés Roger Scrutonra – megjelent a legújabb Mandiner!
Hogyan tud felzárkózni a kormányzat Gyurcsány csetbotjához és a Momentum netes kommunikációjához? Miért jönne haza ma egy huszonéves külföldről? Kinek az ügye a fenntarthatóság? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak a fiatalokért felelős helyettes államtitkárral, aki többek között arról beszélt, hogy
„Nem megmondani, hanem kérdezni fogok azért, hogy utána a válaszokat és a belőlük fakadó teendőket eljuttassam a kormányzathoz” – szögezi le Rácz Zsófia, aki korábbi washingotni nyilatkozatáról is beszél: „Nem mondtam újat azzal, hogy az Európát fenyegető külső támadásokra fel kell készülni, bárhonnan és bármilyen formában is érkeznek, ahogy a kontinensen belüli veszélyekkel is foglalkoznunk kell”.
Vezércikkünket, az Első karaktert Muray Gábor, az Élet rovat vezetője jegyzi, aki a Kultúra napja előtt tekint vissza Kölcsey korától a magyar kultúrtörténet összefüggéseire.
Közélet
Már megint Gyöngyöspara – 2011 óta lassan gyógyulnak a sebek, most, a feszültségek újbóli felerősödésekor megmértük a hírhedt település mikrotársadalmának lázát. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy az oktatási szegregáció áldozataiként jogerősen beállított hatvankét roma nagyon várja a kártérítési milliókat, sokan mások igazságtalanságot kiáltanak, a városvezető a működés megbénulásától tart.
Interjút készítettünk a kétszázötven éves Semmelweis Egyetem rektorával, aki szerint az Egyesült Államok kivételével a világ minden egészségügyi rendszerére jellemző az orvoselvándorlás. Merkely Bélával az intézmény nemzetközi megítéléséről,
Az Európai Néppárt útjáról ír Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója: bár az EPP az alapításakor kárhoztatta a liberalizmust, 2012-re viszont már alapértékként rögzült a „liberális demokrácia”.
Dúró József politológus e heti írásában a Fidesz stratégiaváltására hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva: újdonságnak számít a békülékeny hangnem megütése a Fideszhez közel álló, ám a jelenlegi irányvonalat kritizáló emberekkel szemben, valamint a klímaügy kiemelése is.
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban nagyinterjút olvashatnak Tőkés Lászlóval a harminc évvel ezelőtti romániai forradalomról és utóéletéről. „Megszólalt a déli harangszó, és a rádióban az első hír az volt, hogy Ceaușescu elmenekült. Aztán jött egy szekus, bevittek, de akkor már csak azt mondták, menjünk Isten hírével. A rendőr megölelt. Életem legboldogabb pillanata volt. Két napon belül a legmélyebb és a legmagasabb pontokon jártam” – idézi fel a református lelkész.
Mit hoznak a világnak a 2020-as évek? – A nemzetközi politikában nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog holnap történni, ugyanakkor bizonyos strukturális változásokat tudunk azonosítani, amelyek hatással lehetnek az Európai Unióra és benne Magyarországra is. Arra kértük a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóját, Ugrósdy Mártont, és vezető kutatóját, Szalai Mátét, hogy vitassák meg a következő tíz év legfontosabb kérdéseit és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket.
E kérdésekre is válaszolnak a külügyi szakértők.
Schöpflin György korábbi EP-képviselő véleménycikkében a hatalomról és annak korlátairól ír.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban ezen a héten a büntetőpolitikai gyakorlatokat járjuk körül. Bár a büntetések megítélése terén az európai jogi gondolkodás előszeretettel zárkózik elméleti elefántcsonttornyába, az angolszász jogi kultúrában a közvélekedés jóval nagyobb szerephez jut.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora publicisztikájában az unió személyes kereszténységéről ír annak apropóján, hogy az Európai Bizottságban új, az európai életforma védelméért felelős új biztosi portfóliót hoztak létre.
a hagyományos dísznövény-kereskedelem hátulütőjéről, a netes áruház előnyeiről, a fővárosi vezetés zöldpolitikájáról Makronóm rovatunkban. „A főváros akkor lesz zöldebb, ha a lakói lemondanak bizonyos dolgokról. Kérdés, hogy lesznek-e olyan politikusok, akikben elég bátorság van ahhoz, hogy megkérjék az embereket: ne kocsival menjenek a külső kerületekből a belvárosba” – hívja fel a figyelmet.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Kim Stanley Robinson könyvét mutatja be, aki elképzelte, hogyan fest majd New York, a nemzetközi pénzügyi rendszer és vele a nyugati civilizáció 2140-ben.
A Feminens oldalán ezúttal Joós Andrea biológiatanárral beszélgettünk,
Budapesti történetek kisrovatunkban az egy évszázada sorra nyíló modern nagyáruházakról olvashatnak a Párisi Nagy Áruháztól a Corvinig.
Győrffy Ákos jegyzetében egy börzsönyi völgybe kalauzolja az olvasókat.
A 19. század második felében a valóság betört a műtermekbe, a festők érdeklődésének középpontjába az eltagadott nyomor, a szegénység került. Élet rovatunkban a magyar kultúra napja alkalmából összeállításban foglalkozunk a magyar festészet forradalmi időszakával.
a Magyar Nemzeti Galéria „Munkácsytól Mednyánszkyig” című tárlatán jártunk, és a két kurátorral, Krasznai Rékával és Zwickl Andrással is beszélgettünk.
Arcél kisrovatunkban a Kelet-kutató Vámbéry Ármin életútjára tekintünk vissza.
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban a minap elhunyt Roger Scruton brit konzervatív filozófusra emlékezünk nekrológban. „Minden leírt betűn és szövegtengeren, könyvek tucatjain túl ez Roger Scruton végső üzenete hozzánk: szeressük, óvjuk és védjük meg a földet, a közösséget, a hazát, a kultúrát, a civilizációt, a kézzel fogható és a szellemi örökséget – mindazt, amibe születtünk, és ami nélkül elvesztenénk tudásunkat arról, kik is vagyunk” – írja Rajcsányi Gellért.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
