A bűnszervezeti jelleg megállapítását a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kérte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától. Az ítélet indoklása szerint a vádlottak nem hierarchikus szervezettségben dolgoztak össze, vagyis a bíróság szerint a bűnszervezeti jelleg nem állapítható meg. A fölhalmozott értékpapír- és pénzhiány miatt a Buda-Cash újabb és újabb külső forrásokra szorult, és törvénytelen eszközökkel akarta megoldani a helyzetet. Az ügyfelek pénzeszközeit nem különítették el a társaság vagyonától, a vádlottak a rájuk bízott pénzzel felhatalmazás nélkül, a megbízástól eltérő célok érdekében rendelkeztek, de a hiányt mindvégig kezelni akarták - közölték a határozat kihirdetését követően.
A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozta továbbá, hogy harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak nem kaphatnak azonos büntetést az első- és másodrendű vádlottakkal. Enyhítő körülményként vették figyelembe a közreműködést a törvénysértő gyakorlat feltárásában. A vagyonelkobzástól azért tekintenek el, mert az a bíróság szerint ellehetetleníthetné a polgári jogi igények teljesítését.
A Magyar Nemzeti Bank 2015 februárjában függesztette föl az 1995-ben alapított Buda-Cash Brókerház működési engedélyét a társaság felügyeleti vizsgálatát követően. Az ügyészség szerint a bűncselekmény-sorozat 115 milliárd forint kárt okozott.