Egy angol úr élete és útja – a teljesség felé

„Mi a civilizáció? Bizonyos, hogy egyfajta kapcsolódás emberek között, akik megértik egymás nyelvét, szokásait, viselkedését, egymás szemébe és arcába nézve a mindennapi életben… De a civilizációra magaskultúra is épül: művészeti alkotások, irodalom, zene, építészet, és így tovább. Mi így változtatjuk meg a világunkat, hogy még inkább otthon legyünk benne.”

Így vallott a civilizáció lényegéről utolsó beszédében Sir Roger Scruton. A brit filozófus és esztéta 2019 szeptemberében az Intercollegiate Studies Institute-ban tartott előadást abból az alkalomból, hogy átvehette A Nyugati Civilizáció Védelmezője díjat.
Nyugat és civilizáció és annak védelmezése: nem éppen olyan fogalmak ezek, amelyek a mai világban olyannyira maguktól értetődnek. Az 1945 és különösen 1968 után berendezkedett új korszellem képviselői, a frankfurti iskola nagy öregjeitől a mai zöld-radikális, szinte már civilizációellenes mozgalmárokig szűnni nem akaró támadásokkal ostromoltak mindent, ami a Nyugat lényegét alkotja, s támadták mindazokat, akik annak védelmére keltek. A Biblia alapvető morális parancsaitól a keresztény tanításon és a görög-római civilizáción át a középkorban megszülető, majd az újkorban az egész világra kiterjedő új Nyugat örökségéig mindent kikezdtek, ami kultúránk alapjait jelentette. A kommunista kísérlet elbukott Keleten, az 1968-as törekvések viszont áttörtek Nyugaton, amelyhez immár a mi közép-európai térségünk is tartozik, és ahol – minden túlzottan reménykedő elképzelés ellenére – nem is vagyunk túlságosan ellenállók az új idők új szirénhangjaival szemben.

Roger Scruton mindezen változások tanúja – és elszánt kritikusa, ellenálló szellemi harcosa volt. Az egyik első, az egyik leghangosabb és legbefolyásosabb. Az 1968-as párizsi események láttán, fiatalemberként vált a konzervatív – megőrző és fontolva haladó – gondolatiság hívévé. Scruton két világban is jelen volt és helytállt: az angolszász konzervatív gondolkodás fáklyájának továbbvitelében és a közép-európai jobboldali-konzervatív szellemiség újjászületésében és megerősödésében is fontos, megkerülhetetlen szerepet vállalt.