Ki akarja szétverni Európát, és ki mutat járható utat az EU számára?

Ugyanazok a viták zajlanak, mint korábban - de metaszinten évtizedek óta ugyanaz a viták alapja: az alapító atyák között is egyetértés volt abban, hogy az Európai Unióra szükség van, de abban nem, hogy milyen célra – ütötte meg a diskurzus alaphangját az első felszólaló, Orbán Balázs. A miniszterhelyettes emlékeztetett, hogy mivel a világégéseket a nemzetállamok, a nacionalizmus okozta, ezért az Európa-projektet, az európai együttműködést annak kitalálói a béke zálogának szánták. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy mások máshogy közelítették meg az okokat:

ezért jövőbeli béke záloga nem a végletes integráció, hanem éppen a nemzetek békés együttműködése lehet.

Orbán Balázs miniszterhelyettes érvel

A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a jelenlegi problémákat az okozza, hogy az európai választópolgárokban a nemzetállami gondolat él inkább, az európai elit azonban föderalista - a döntéseket hozó elit máshova akarja vinni az EU-t, mint ahová az emberek szeretnék.

„Az EU-t sokan végcélként értelmezik, mások ezt eszközként fogják fel” – vitte tovább a gondolatot az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint már az alapító atyákban dominált az a vágy, hogy transznacionális szinten valósuljon meg az egység, az egyre szorosabb integráció felé mozduljanak el az uniós intézmények. Szánthó Miklós problémásnak nevezte, hogy

(például saját gazdasági érdekeik alapján az euroövezet intézményét), a kisebb tagállamok azonban ebben a struktúrában kevésbé tudják ugyanezt megtenni. „A föderalizmus leple alatt a francia és német érdekek érvényesülnek leginkább” – fogalmazott a felszólaló.

Szánthó Miklós a kerekasztal-beszélgetésen

Szánthó rámutatott, hogy az intézmények és hatáskörök átalakítását, reformját minden politikai erő szükségesnek látja, de eltérő víziók vannak erről. Ebbe nagyban belejátszik, hogy nagy világnézeti különbség áll fenn közöttük, a liberális és konzervatív-keresztény világkép feszül egymásnak.

„A föderalista-szuverenista, liberális-konzervatív ellentétpárok hangoztatásával szerintem félreértjük a helyzetet” – szállt vitába az előtte felszólalóval Schiffer András. Szerinte inkább arról van szó, hogy az Európa-projekt egymáshoz hasonló fejlettségű, azonos társadalmi-történelmi hagyományokkal bíró országok együttműködésével indult.

A későbbi integráció célja a más fejlettségű félperiféria felzárkóztatása volt, de erre a szabadkereskedelmi elveket valló unió nem alkalmas. „A szabadkereskedelmi politika egyik élharcosa Magyarország, de ennek mi csak vesztesei lehetünk,

– fogalmazott Schiffer, hozzátéve, hogy ha létrejön a nagy szabadkereskedelmi egyezmény, a  Mercosur-egyezmény, az a német autóiparnak jó lesz, de a magyar mezőgazdaságot tönkreteszi.

Schiffer András magyaráz

Schiffer András szerint az euró bevezetése nagy károkat okoz a félperiféria államaiban,  Szlovákiában az euró bevezetése társadalmi katasztrófát okozott, a cigányság ezzel még jobban leszakadt. „Ha valamit köszönhetünk a Gyurcsány-kormánynak, az az, hogy nem sikerült bevezetnie az eurót” – tette hozzá.

Puzsér Róbert azzal indította hozzászólását, hogy két versengő kurzus tevékenységét vázolta fel: a jobboldali „trollkurzus” elégedetlen, hatékonyabb Európát szeretne, megoldási javaslata pedig az, hogy „verjük szét az Európai Uniót, és térjünk vissza a régi nemzetállami struktúrákhoz”.

és azt mondogatja, hogy több Európára van szükség.

Az újságíró-kritikus szerint lenne pedig közös megoldás: integráció választott vezetőkkel, valamint a szociális Európa lenne az alap. Puzsér úgy látja, hogy tehetetlenül megvárhatjuk, hogy „ránk omoljon ez a nem hatékony, korrupt Európa”, de arra is, hogy bátran végigvigyük azt, amiért létrejött a projekt: a teljes integrációt.

Puzsér Róbert veszi át a szót

Puzsér végszavára, miszerint az alapítók azért hozták létre az EU-t, hogy végeredményben az Európai Egyesült Államok jöjjön létre, Orbán Balázs és Szánthó Miklós azonnal ugrott.

Orbán Balázs szerint két gondolkodási zsákutca van: az egyik a birodalmi logika, amely azt mondja, hogy a széthúzó tagállami érdekek miatt nehéz irányítani, ezért Brüsszel, a központ majd megmondja, mit kell tenni, ezért minél több hatáskört át kell adni neki.

Pedig bírálni kell, mert például Jean-Claude Juncker éppen ott rontotta el, hogy eltérítette a Bizottságot a szerződésekben előírt szerepétől, egy semleges testületet a saját (ez esetben föderális) agendájának az érvényesítésére használta fel – magyarázta a miniszterhelyettes.

Szánthó Miklós ehhez csatlakozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok nem akarják szétverni az EU-t, hanem abból indulnak ki, hogy az EU nem cél, hanem eszköz. Igazából két megoldás adott: „vagy mélyítjük az integrációt, és akkor el fog veszni a magyar érdek érvényesítésének lehetősége, vagy nem mélyítjük” – fogalmazott, azzal zárva a gondolatot, hogy nem szabad elfelejteni, hogy az uniós integráció néhány évtizedes képződmény, a magyar államiság azonban ezeréves.

Schiffer András azt vetette vitapartnerei szemére, hogy a világ az általuk felvázoltnál azért bonyolultabb.

a termőföld esetében például protekcionizmusra van szükség, ...a tőzsdespekulánsokat pedig meg kellene fékezni, de ezt nem lehet megtenni nemzetállami keretek között” – hozta a példáit a jogász. Schiffer szerint hiába hangoztatja a kormány, hogy a migráció kérdését nemzetállami keretekben kell megoldani, az nem működik úgy. „Ha Magyarország fenn akarja tartani a schengeni rendszert, akkor fontos, hogy legyen ráhatásunk a svéd és a német bevándorlásra, mert az ránk is hatással van” – mondta.

A kormány magatartását Puzsér Róbert egyenesen kufárszemléletűnek nevezte. Úgy vélte, hogy a magyar szabadságharc Brüsszellel szemben ugyanúgy az önzésre épül, mint az európai félperiféria németek általi gazdasági gyarmatosítása. „Mindkettő kufárszemlélet, mindkettő nyerészkedni akar, ebből nem lesz európai identitás” – hangoztatta a kritikus.

A vita zárásában Orbán Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy

„Szent István kijelölte a geopolitika alapjait, kialakította a magyar államot, amely békét, biztonságot és szabadságot hozott azoknak a népeknek, amelyek a Kárpát-medencében élnek” – zárta a miniszterhelyettes.

„Én az Európai Egyesült Államokban nem hiszek, ugyanakkor európai integrációra szükség van”  – közölte Schiffer András, hozzátéve, hogy reményei szerint az európai nemzetállamok felismerik a közös érdekeiket, és a globalizáció nyomására együtt fognak működnek ezekben az ügyekben.

Fotók: Ficsor Márton