Hogyan hódította meg a foci Amerikát?

"Az Amerikai Egyesült Államok történeti izolációja sportéletének fejlődésére is jelentős hatással volt, a világ legnépszerűbb sportja, a labdarúgás hosszú évtizedekig nem tudta meghódítani az észak-amerikai kontinenst. A XXI. század globalizációs folyamata végül itt is áttörte a gátat, így az MLS, vagyis az Észak-amerikai Labdarúgó-bajnokság és a „soccer” sportág általánosságban véve is robbanásszerű növekedésbe kezdett az ezredforduló óta. Mik lehetnek ennek a folyamatnak a főbb okai, és milyen következtetéseket vonhatunk le ezekből Magyarországon?

Arra, hogy mekkora történeti ellenállás volt az USA társadalmában a labdarúgással kapcsolatban, eklatáns példa, hogy az a több milliárd futballdrukker által ismert nemzetközi elnevezése a sportágnak (futball) az amerikai angol nyelvben egy másik sportágat jelöl, és a bőr kizárólag lábbal történő rugdosását „soccer”-nek nevezik. Ennek persze sportevolúciós okai vannak, de mégis csak tanulságos. Az intézményi-gazdasági háttere is elütő az amerikai major sportoknak, mint a labdarúgásnak. A franchise-rendszer, a fizetési sapkák és a draft, a szabad klubgazdálkodás és átigazolási politika helyett. Amerikában az utánpótlás az összes fő sportágban az egyetemeken zajlik, míg Európában (és a világ többi futballországában) a labdarúgás utánpótlását klubok és akadémiák végzik. A kulturális életben is megvannak az okok: a tojáslabdás foci például egyértelmű szimbólumává vált a híres amerikai identitástudatnak és „tökösségnek”. Ha egy igazi texasi rednecket megkérdezünk, aki fia minden középiskolai meccsén ott ül, hogy mit gondol az európai fociról, biztosan megkapnánk, hogy az egész egy kommunista összeesküvés. És különben is,

Persze a világ nagyot változott azóta, hogy a fenti vélemény általánosnak volt mondható. Egy tavalyi egyesült államokbeli kutatás azt mutatja, hogy a labdarúgás népszerűsége a kutatás tíz évében több mint megháromszorozódott, a válaszadók 7%-a ezt a sportágat nevezte meg kedvenceként. Ezzel az európai foci már majdnem beérte a hosszú távon komoly visszaesést átélő, történeti mélypontot jelentő 9%-on álló, tradicionálisan amerikai baseballt. Bár még mindig magasan a legnépszerűbb sport az USA-ban, az elmúlt évtized legnagyobb vesztese továbbra is az amerikai foci. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy a labdarúgás legnagyobb mértékben ennek a sportágnak a kárára érte el a robbanásszerű növekedését. A növekvő népszerűség a nemzeti első osztály pénzügyi teljesítményén is látszik, 2004-ben még csak 10 csapat szerepelt a ligában, ma ez a szám már 24-re emelkedett, amit még további 4-gyel terveznek bővíteni. Az átlagos klubérték is nagymértékben, 37 millió dollárról 240 millióra megugrott az elmúlt tíz évben. Mindezekkel együtt az MLS az elmúlt 5 év átlaga alapján a 8. legmagasabb meccsenkénti nézőszámmal (21.358) büszkélkedhet világviszonylatban, nem sokkal elmaradva például a francia (21.556) és az olasz (22.967) első osztálytól.

Felmérés az Amerikai Egyesült Államok lakosságának kedvenc sportjáról (2018)

A robbanásszerű növekedés hátterében természetesen a nagy, kiaknázatlan és globális trendekre egyre nyitottabb lakossági bázis áll, de számos más, igen meghatározó okot is azonosíthatunk. Az egyik az amerikai társadalom szerkezeti változásának oka, azaz a migráció. Az amerikaiak egyre növekvő százaléka született nem az Egyesült Államokban és a statisztikákból az is jól látszódik, hogy már a bevándorlók legnagyobb része, közel fele Mexikóból és Latin-Amerikából érkezik. Ezekben az országokban talán még Európánál is nagyobb népszerűségnek örvend a labdarúgás, és azt is sikerült már bebizonyítani, hogy a bevándorlók integrációs problémáival együtt a sportolási és sportrajongói szokásaik sem változnak meg lényegben. Ennek a két jelenségnek az ismerete egyértelműen magyarázza fenti trend egy jelentős részét.

Mindemellett azonban az amerikai társadalom körében általánosan is sikert ért el a labdarúgás, mégpedig az utánpótlás terén. Az „európai” foci ugyanis az USA-ban sikeresen vette fel a versenyt a gyermekek sportválasztásának terén az országbeli legfőbb riválisával, az amerikai focival. Ennek számos oka lehet, például az egyszerűbb szabályok, a kevesebb sportfelszerelés, a nemzetköziség, a lányok bevonhatósága, de a legfőbb ok az amerikai futball egészségre gyakorolt hatása. A 90-es évek óta mind több tanulmány bizonyítja a futballsérülések testi és mentális károkozásának szinte minden más sportághoz képest kimagaslóan magas szintjét, akár a profi sportolók, akár a kiskorúak körében.

hiszen ha egy kicsit magasabb szintre eljutnak, jó eséllyel meccsről meccsre agyrázkódások és kisebb-nagyobb sérülések folyamatos elszenvedői lesznek. Erről szól például a 2015-ös Concussion című mozifilm is Will Smith-szel.

A külföldön született amerikai állampolgárok aránya a teljes lakosság körében és megoszlásuk a születési hely szerint

Nem utolsósorban meg kell említeni a tudatos és konzisztens szakmai építkezést, ami az MLS minden terén megfigyelhető. Erre jó példa az átigazolási politika, ahol az Amerikai Labdarúgó Szövetség két fő modellt követ. Egyrészt nagy fizetéssel (és az ország kiváló alapadottságaival) vonzó alternatívát kínál az európai topligákból kvázi kiöregedő nagynevű, de igen kisszámú sztárnak. Az olyan nevekkel, mint Beckham, Kaká, Lampard, Rooney, Schweinsteiger és Ibrahimovic, döbbenetes népszerűségnövekedést lehet elérni. Az átigazolások többsége azonban nem ilyen, a vezetőség igyekszik minél nagyobb átigazolási értékű, de minél kisebb fizetésű tehetséges fiatalt megszerezni, amivel végső soron a liga összértékét emeli a költségek szinten tartásával.

Ennek a növekedésnek várhatóan lesz egy természetes üvegplafonja,

Az Európában másodvonalas bajnokságoknak és csapatoknak azonban reális kérdés lehet, hogy milyen hatásra kellhet számítaniuk Amerika növekvő súlyának kapcsán. Jól látható, ha például a vb-rendezések jogát megnézzük (2010 Dél-Afrika, 2014 Brazília, 2018 Oroszország, 2022 Katar), hogy a FIFA is igyekszik a labdarúgást kiterjeszteni a perifériákra. Ez az igyekezet a sportág globális stratégiai helyzetét tekintve komoly nyomást és versenykényszert helyezhet az olyan történetileg jól becsatornázott, de méretük okán mégiscsak nem éllovas országokra, mint Magyarország. Nem nehéz elképzelni, hogy ha egy feltörekvő, nagy népességű ország a FIFA évtizedes támogatásával kiegyenlíti azt a kulturális-szakmai hátrányát a sportban, amit például a közép-európai kis országokkal szemben hordozott, a sokkal nagyobb biológiai merítés miatt hamar túl fogja nőni ezeket a versenytársait a tehetségek terén."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.