Kényelmes azért tüntetni Greta mellett, hogy ne kelljen aznap iskolába menni – interjú Joanna Sustento klímaaktivistával

Miért éppen Budapestet választotta a klímaváltozásról szóló előadássorozata egyik állomásának? 

A Greenpeace munkatársaként nem én választom ki magamnak az úti céljaimat. Ahová pedig megyek, ott elmesélem a történetemet. Pár napja még Luxemburgban tartottam órát iskolásoknak – akik meglehetősen fogékonyak voltak a klímaváltozás témájára – azután Bécsbe utaztam. Onnan tovább Budapestre, de csak egy napig vagyok itt. Azt mondjuk sajnálom, hogy nem maradhatok a városban hosszabban, szívesen körbenéznék.

Hogy látja a Távol-Keletről érkezve: mi a klímaváltozásban az Európai Unió szerepe, és milyen az európai klímapolitika?

Amikor azt mondjuk, klímaváltozás, nemcsak a felmelegedő óceánokról és haldokló jegesmedvékről beszélünk. Ez a téma meglehetősen tág, és a megoldása talán nem is a mi generációnk életében fog megszületni. Amit jelenleg tudunk a kelet-ázsiai helyzetről az, hogy a Fülöp-szigetek szennyezőként vezető szerepet tölt be a világon a fosszilis energiakitermelésben. A Shell és ExxonMobil – amik vezető cégek a klímaváltozás súlyosbításában is – többnyire mind európai tulajdonban állnak. Így tulajdonképpen az Európai Unióból gyűrűzik ki a klímaváltozás ördögi köre. Klímaaktivistaként megosztom a saját családom katasztrófájának történetét ott, ahová hívnak, hogy az emberek meglássák, mi folyik a saját határaikon kívül. Európában nagyon jellemző, hogy a sajtóból folyamatos fenyegetések hangzanak: hogy ha most nem változtatunk, akkor akár tizenegy év múlva megtörténik a klímaváltozás, közeleg a világvége.

Valakinek ez ugyanúgy a világvégét jelenti, csak ő nem elég erős és hangos ahhoz, hogy meghallják. 

Klímaigazságosság: kik a felelősek az extrém időjárás-változásokért, és kik azok, akiket elsőként érintenek a klímaváltozás hatásai?

Úgy nőttem föl, hogy évente átlagosan húsz kisebb tájfun söpört végig a Fülöp-szigeteken. Amikor kicsi gyerekek voltunk, még szerettük is, mert olyankor a család együtt töltötte az idejét a lakásba zárkózva, ráadásul elmaradt az iskola is. A 2013-as szupertájfun során szemtanúja voltam a pusztulásnak, amely mindent megváltoztatott. A szociális helyzet, karrier és pénz semmit nem ér, ha nem oszthatjuk meg a szeretteinkkel. Tájfunok eddig is voltak, azonban a szupertájfun már egy olyan természeti jelenség, melyet egyértelműen a klímaváltozás okoz, és közvetlenül mi vagyunk az érintettjei a Fülöp-szigeteken. Persze ha a lakosságot kérdezzük, háromféle választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miért vannak szupertájfunok: azért, mert néha véletlenül égve hagyom a lámpát, mert műanyag szemetet termelek, vagy mert Isten így rendelte el. Én azért tüntetek, mert ezek a nagyvállalatok, a Shell, Total, Suncor, Chevron a filippínók élethez való emberi jogát sértik azzal, hogy a klímaváltozás ördögi körét támogatva működnek. A profitot előrébb helyezik, mint az emberi sorsokat.

A tudomány lehet a segítségünkre abban, hogy érvényre juttathassuk az igazunkat, így egy petíció indult azért, hogy 46 Fülöp-szigeteki kőolajkitermelő cég tervei nyilvánosak és elérhetőek legyenek a lakosság számára.  

Mi a tapasztalata, az emberek miket tesznek meg a környezetkímélőbb megoldást keresve?

Nem látok hiánytalan megoldást a csomagolásmentességben sem, az is egyfajta marketingfogás. Miért van szükségünk fém szívószálakra, hogyha szívószál nélkül is tudunk inni? Olyan kényelmes azért tüntetni Greta Thunberg mellett, hogy ne kelljen aznap bemenni az iskolába. Talán van esély arra, hogy a változás a mi generációnk életében történik majd meg, de mi magunk főleg azért tehetünk, hogy a következő generációknak könnyebb legyen kezelni ezt a feladatot.

Manapság követhetjük Greta Thunberg karrierjét, mit gondol róla és a hozzá hasonlóan fiatal aktivistákról?

Nem tartom igazságosnak azt, hogy néhány fiatal most kap felületet a hírnévre, mert sok kortársuk már hosszú évek óta harcol a klímaváltozás ellen, és aktivistaként tevékenykedik.

akinek akkor lenne nagyobb a sikere, hogyha épp olyan elhivatott emberekkel venné magát körbe, mint amilyen ő maga. A világban máshol sok fiatalnak nincs megfelelő platform biztosítva arra, hogy elkezdjék a munkát aktivistaként.

Klímaaktivistaként milyen hosszú távú céljai vannak? 

A globális klímamozgalom egyre nagyobb és nagyobb teret hódít. A célomat akkor érem el, ha azt érzem, hogy a közösségem elég erős ahhoz, hogy visszavágjon. Addig van szükség a klímaaktivisták munkájára, ameddig a fosszilis energiahordozó cégek nem szabnak határokat, és felelősségre nem vonhatóak. Az aktivisták segíthetnek a helyiek hangját még erősebbé tenni.

Mitől érezné azt, hogy küldetése sikerrel járt?

A klímaaktivistaság egy élethosszig tartó feladat. Az az igazság, hogy rengeteg munka vár még rám. A karrierem csúcspontját több dologban is látnám: szeretném, ha munkám nyomán más aktivisták is erőre kapnak és munkába kezdenek. Más szempontból pedig a saját közösségemet kívánom megfogni a művészeten keresztül. Egy művészeti központ vonzó lehet a fiatalabbak számára is, ahol az emberek lehetőséget kapnának rá, hogy elmondják a saját történetüket.

Fotó: Elek Aladár