Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság leendő tagjainak névsorát. Nagy-Britannia a Brexit miatt nem jelöl biztost, Németország pedig a Bizottság elnökét adja, így 27 régi-új névvel ismerkedhetünk meg. Politikai nagyvadaktól a fiatal feltörekvőkig, outsiderektől a veterán eurokratákig, Timmermanstól Trócsányiig – névsorolvasás!
Megvalósulhat a Bizottság megválasztott elnökének vállalása, hogy csaknem 50-50%-ban lesz kiegyenlített a nemek aránya a Bizottságban.
Németország a bizottsági elnök, Spanyolország pedig az általa kijelölt külügyi főképviselő, Josep Borrell személyében már kapott pozíciót, ezért nem szerepelnek a listán.
Nyolcan már a Juncker-bizottságban is szerepet kaptak, míg 18 politikus újonnan kerül be az EU kormányába.
szintén tízet az Európai Szocialisták, hatot a liberálisok, egyet pedig a zöldek.
Ursula Von der Leyen kedden közli, melyik biztosjelöltnek melyik portfóliót szánja. A névsort az Európai Tanácsnak kell elfogadni következő ülésén. Ezután az Európai Parlament minden jelöltet meghallgat, a meghallgatásokat pedig kiértékelik. Korábban, amikor valaki nem megfelelő értékelést kapott, visszavonta jelöltségét.
A Bizottság egészének elfogadásáról október 23-án, az EP plenáris ülésén szavaznak, végül az Európai Tanács minősített többségű jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy november 1-én a Von der Leyen-bizottság megkezdhesse a következő 5 évre szóló munkáját.
Johannes Hahn
A jelöltek
Ausztria: Johannes Hahn (EPP): a bővítési és szomszédságpolitikai biztos veteránnak számít, és, bár hivatalos kijelentés eddig még nem hangzott el, jó esélye van a költségvetési biztos posztjára.
Belgium: Didier Reynders (Belgium, ALDE): belga miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, korábbi pénzügyminiszter. Széleskörű politikai tapasztalata miatt bármelyik nagyobb témakör élére kinevezhetik,
Bulgária: Mariya Gabriel (EPP): a digitális társadalomért felelős biztos szívesen megtartaná eddigi feladatait. A bolgár miniszterelnök korábban elutasította az országának felajánlott külügyi főképviselői megbízatást, és inkább egy „valódi feladatokkal megbízott” biztost szeretne Brüsszelben tudni.
Ciprus: Stella Kyrikiades (Ciprus, EPP): parlamenti képviselő, egészségügyi háttérrel, ehhez tartozó kilátásokkal – az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ügyek tartozhatnak hozzá a következő 5 évben.
Cseh Köztársaság: Vera Jourová (ALDE): az igazságügyi és egyenlőségi feladok után a demokratikus jogok, köztük a jogállamiság, a dezinformáció és a választások befolyásolásának vizsgálata lenne feladata – ha elvállalja. A portfólióval egyben alelnök is lehet.
Margrethe Vestager
Dánia: Margrethe Vestager (ALDE): A jelenlegi versenyjogi biztos igazi karrierpolitikus, 29 évesen már oktatási miniszter volt.
most jó eséllyel pályázhat az első alelnök posztjára. Egyes források szerint ezt a pozíciót ezúttal felosztanák két portfólió között, a zöld, illetve a digitális ügyek területével, ebben az esetben a Dániában csak „jégkirálynő” néven emlegetett Vestager az utóbbit kapná.
Észtország: Kadri Simson (ALDE): Jüri Ratas kormányában idén júniusig – történész végzettsége ellenére – gazdasági miniszter volt. Nevét a gazdasági együttműködési, valamint a digitális piac vezetésével hozták összefüggésbe (ne felejtsük, Észtország az EU digitális szempontból legfejlettebb országa), a legfrissebb sajtóspekulációk szerint azonban ő az energiaügyek legnagyobb esélyese.
Finnország: Jutta Urpilainen (PES): volt pénzügyminiszter, most parlamenti képviselő. 2012-ben, a pénzügyi válság idején azt javasolta, hogy Finnország lépjen ki az eurózónából, mert „nem kell annak mindenáron tagja lenni”. Finnországot a költségvetés, a kutatás-fejlesztés és az innováció, valamint a külkapcsolatok érdeklik.
Sylvie Goulard
Franciaország: Sylvie Goulard (ALDE): A francia jegybank elnökhelyettese, volt MEP, uniós körökben is ismert diplomata. 1989-ben, Németország újraegyesítésénél a francia jogi delegáció tagja volt, de dolgozott Romano Prodi volt uniós bizottsági elnök politikai tanácsadójaként is. Emmanuel Macron őt választotta védelmi miniszteréül, egy hónap múlva azonban lemondott, miután vizsgálat indult pártja, a MoDem EP-alkalmazottainak szerződései miatt. Hivatalos források szerint
de egyesek szerint szóba jöhet a belső piac harmonizációjának feladata is.
Görögország: Margaritis Schinas (EPP), az Európai Bizottság szóvivője, aki a napi, úgynevezett „deles” sajtótájékoztatókon a fogósabb kérdések megválaszolásával lett ismert, egyébként veterán, csaknem 30 éves uniós tapasztalattal rendelkező politikus, akinek egyelőre nincs preferált témaköre. Ursula von der Leyen megválasztása óta is többször hangsúlyozta, hogy a korábbinál nagyobb szerepet kap bizottságában a migráció megoldásának kidolgozása, a határvédelemmel kiegészített migrációs portfólió élére többen is a görög jelöltet várják.
Frans Timmermans
Hollandia: Frans Timmermans (PES): A szocialisták volt csúcsjelöltje, egyben a belügyekért és a jogállamiságért felelős első alelnök, aki szeretné a továbbiakban is megtartani pozícióját. Egyes források szerint az első alelnök munkáját megosztanák két portfólió között, a zöld illetve a digitális ügyek területével.
Horvátország: Dubravka Suica (EPP): Korábbi dubrovniki polgármester aki Horvátország uniós csatlakozása, azaz 6 éve tagja az Európai Parlamentnek. Ismeri a Nyugat-Balkánt, ezért jó esélyei vannak a bővítési portfólióra – Szerbia esetében „valótlannak” nevezte a csatlakozás lehetőségét.
Írország: Phil Hogan (EPP): jelenleg a mezőgazdaságért felelős. Bár a verseny nagy a kereskedelmi biztosi posztért, többen Hogant látják legesélyebbnek, amivel
Logikusnak tűnik egy, a brit helyzetet közelről ismerő biztos kinevezése a kereskedelem élére akkor, amikor a nagyon is közeli jövőben az EU-nak ki kell alakítania kereskedelmi partnerségét a magát külső országként pozicionáló Nagy-Britanniával.
Lengyelország: Janusz Wojciechowski (PiS-szövetséges): az Európai Számvevőszék tagja, Lengyelországnak eredetileg a mezőgazdaságot ajánlották fel. Az Európai Csalás-ellenes Hivatal (OLAF) hétvégén bejelentette, hogy eljárást indított Wojciechowski ellen, utazási költségekkel való visszaélés miatt. A gyanú szerint több mint 11 ezer eurót számlázott ki utazási költségként, amire azonban nem adta be a megfelelő dokumentumokat. Wojciechowski 2016-ban annak ellenére lehetett az Európai Számvevőszék tagja, hogy az Európai Parlament ellenezte kinevezését.
Lettország: Valdis Dombrovskis (EPP): Jelenleg az euróért és társadalmi párbeszédért felelős bizottsági alelnök, volt lett miniszterelnök. A következő 5 évben a hírek szerint valamelyik pénzügyi-gazdasági portfóliót kaphatja meg.
Virginijus Sinkevicius
Litvánia: Virginijus Sinkevicius (Zöldek, de nincs frakcióban): A jelöltek legfiatalabbja. A mindössze 29 éves litván gazdasági és innovációs miniszter Oxfordban és Wales-ben tanult, a Bizottságban pedig a klímaváltozással szeretne foglalkozni. Az egyik ernyőfrakcióhoz sem tartozó litván Gazdák és Zöldek Pártjának tagja.
Luxemburg: Nicolas Schmit (PES): Volt munkaügyi miniszter, alig 2 hónapig volt európai parlamenti képviselő, mielőtt biztosjelöltnek választották volna. Szociális területet szeretne irányítani.
Magyarország: Trócsányi László (Fidesz-támogatott): az Orbán-kormány volt igazságügy-minisztere, volt párizsi magyar nagykövet.
az esélylatolgatások azonban a segélyezés és válságmenedzsment, vagy a belső együttműködés/fejlesztés feladatkörét látják legvalószínűbbnek. Mivel több, a minisztersége alatt bevezetett törvény ellen is európai vizsgálat indult, a liberális Sophie In 't Veld „provokációnak” nevezte jelölését.
Málta: Helena Dalli (PES): A szigetország Európa-ügyi minisztere, aki a Brexit-tárgyalásokon is részt vett, nála egyelőre nem lehet tudni, melyik feladatkörre számíthat.
Paolo Gentiloni
Olaszország: Paolo Gentiloni (PES): A volt miniszterelnök és külügyminiszter, korábban kommunikációs miniszter személye azután vált véglegessé, hogy elült az olasz belpolitikai válság. Róma korábban gazdasági-kereskedelmi portfóliót szeretett volna, Gentiloninak azonban nincs ilyen irányú tapasztalata.
Portugália: Elisa Ferreira (korábban PES): A portugál jegybank alelnöke, egykori miniszter, 3 cikluson át EP-képviselő. Pénzügyi tapasztalata ellenére szakértők szerint azért nincs sok esélye ilyen irányú portfólióra, mert az eurócsoport vezetője már szintén portugál, Mario Centeno. Portugália jelezte érdeklődését a regionális feladatok iránt is. A még hivatalban lévő portugál biztos, Carlos Moedas szerint
Románia: Rovana Plumb (PES): a Ponta-kabinet munka-, család- és szociális ügyi minisztere, majd környezetvédelmi minisztere, jelenleg az uniós források elosztásáért felelős román miniszter.
Ylva Johansson
Svédország: Ylva Johansson (PES): svéd foglalkoztatásügyi, korábban oktatási és szociális jólétért felelős miniszter. Még nincs számára kijelölt feladat, de a foglalkoztatási, oktatás és jóléti politika területén van tapasztalata. A volt matematika-fizika szakos tanár személye a migrációs válság kapcsán került először előtérbe, amikor
azzal, hogy elismerte: Svédországban a migrációs krízis óta emelkedett a szexuális bűncselekmények száma.
Szlovákia: Maros Sevcovic (PES): A bizottsági elnökségre - majd szlovák köztársasági elnökségre is - pályázó eddigi alelnök az energiaunióért felelt. Szlovákia most is alelnökségben bízik, valamilyen „erős” portfólióval.
Szlovénia: Janez Lenarcic (ALDE-közeli, de független): Szlovénia uniós nagykövete, ők inkább a bővítés, regionális politika, energia és kereskedelem területét szeretnék.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Már a Politico is aggódik az Európai Bizottság elnökéért.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
