Van-e létjoga a futballakadémiáknak?

"A magyar labdarúgás egyik kulcskérdése és sokak szerint sikerének kulcsa az utánpótlás-nevelés. Ezt a tényt már évekkel ezelőtt felismerte a Magyar Labdarúgó Szövetség, és Dárdai Pál tanácsát megfogadva még 2013-ban felfogadták a Double Pass belga tanácsadó céget, hogy készítsen három átfogó elemzést a magyar futballakadémiák helyzetéről. 2013-ban és 2016-ban már készítettek egy-egy tanulmányt, a legfrissebbet és egyben az utolsót a múlt héten jelentették meg. A vizsgált 19 futballakadémiát 11 szempont alapján értékelték, majd az elért eredmények alapján a futballakadémiákat három csoportba sorolták. A magyar klubok országos átlagban a legjobban a létesítmények (72,5%), a személyzet (65,4%) és a csapatfejlesztés (65,2%) kategóriájában szerepeltek, míg az elemzés szerint

ez (38,7%), a stratégiaalkotás (41,5%), valamint a szociális és oktatási (45,7%) részleg. A Double Pass feltáró tanulmánya minden mért szemponttal kapcsolatban konklúziót fogalmaz meg, egyben széles körűen tesz lényeges ajánlásokat is.

Az egyes akadémiákat az egymáshoz képest hasonló eredményeik alapján egy jól, egy közepesen és egy rosszul teljesítő csoportba sorolták. A csoportok a következőképpen néznek ki:

Jól teljesítők (6 csapat): Honvéd, DVSC, DVTK, ETO, MTK, Puskás Akadémia.

Közepesen teljesítők (9 csapat): Békéscsaba, FTC, Kecskemét, MOL Vidi, Nyíregyháza, PMFC, Haladás, UTE, Vasas.

Rosszul teljesítők (4 csapat): Kaposvár, Szeged, Várda, ZTE.

A felmérés nyomán megszerveztünk egy fókuszcsoportos beszélgetést korábbi és jelenlegi akadémisták körében, amely során a tanulmány fő következtetéseit beszéltük át. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az alanyok szerint melyek a tipikus erősségek és gyengeségek az elemzésben megfogalmazottakból.

A következő gyengeségekre bukkantunk:

1. Az erős eredménykényszer miatt a klubok az első csapatot folyamatosan ennek alárendelve alakítják, hátráltatva a klubokat az utánpótlás feláramoltatásában.

2. A klubok többsége nem tud biztos anyagi hátteret biztosítani az akadémia működésére. Sőt olyan fordított esetre is van példa, hogy az akadémia támogatja a klub finanszírozását.

3. A toborzás/scouting területén szakemberhiány van, valamint

4. A toborzás/scouting területén a stratégia következetes betartása helyett a gyakorlatban sokszor informális és adott esetben kivételező, szabálytalan kiválasztás valósul meg.

5. Az utánpótlás szociális és oktatási támogatása a legkevésbé fejlett területe az akadémiáknak, sok helyen nincs ezzel foglalkozó stáb, és az edzőre marad az ilyen problémák kezelése.

Erősségek pedig:

1. Főleg a TAO-forrásoknak köszönhetően mostanra az akadémiák mindegyike rendelkezik a szükséges mennyiségű és megfelelő minőségű sportfelülettel és kiszolgáló létesítménnyel.

2. Jelentősen javult az utánpótlásban játszó labdarúgók megóvása, a sérülések számon tartása és kezelése, valamint az egészségügyi protokollok és eljárások betartása.

3. Az akadémiák szervezeti felépítése mára letisztázott, az alegységek és személyek feladatai és felelősségei jól körül vannak határolva,

4. Az akadémiai edzők döntő többsége megfelel az MLSZ licencelőírásainak.

5. Jobb és tudatosabb a stratégiai tervezés, az akadémiák meghatározzák a saját futballidentitásukat és játékalapelveiket, jellemző az alapos szakmai felkészültség.

A kiemelt gyengeségekből és erősségekből két dolog látszik világosan. Az eddig legsikeresebben végrehajtott fejlesztések, bár a legegyszerűbben orvosolható területek voltak, pénz és idő ráfordításával születhettek csak meg. A leginkább fejlesztendő területeket pedig szintén az anyagi ráfordításokkal együtt járó türelmetlen eredménykényszer és irreális elvárások fogják vissza."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.