Vihar a szigeten: Boris Johnson mindent egy lapra tesz fel

Az ősz beköszöntével európai szinten az egyik legsürgetőbb probléma a Brexit, hiszen szinte napra pontosan 2 hónap van hátra addig a napig, amikor az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót. A jelenlegi állás szerint a no-deal, azaz a megállapodás nélküli kilépés az esélyesebb, és ha ez nem okozna elég főfájást, akkor a brit miniszterelnök még rátesz egy lapáttal. 

Boris Johnson

 II. Erzsébet így akaratán kívül, és szigorú politikai semlegessége ellenére részese lett a kilépés körül kialakult politikai csatározásoknak. A miniszterelnök ugyanis – formálisan – felkérte az uralkodót a parlament ülésének felfüggesztésére október 14-ig – ami egyébként önmagában nem szokatlan és nem törvényellenes, ám annál szokatlanabb dolog az év ezen szakaszában. 

Parlamenti szünetek

Boris Johnson többféle jogi lehetőséget is kihasznált ezzel a lépésével, de itt több fogalmat kell megismerni. Amit a miniszterelnök most kért a királynőtől, az az úgynevezett prorogation lehetősége, amit magyarul talán az „elnapolás” szóval lehet fordítani. A brit parlament minden évben, április/május táján tartja ezt a jellegű szünetet. Ez idő alatt nincs törvényhozás, nincsenek viták és nem szavaznak – amit pedig addig sikerült elfogadtatni, legfeljebb átviszik a következő ülésszakra. 

A recess egy parlamenti ülésszakon belüli, általában 3 hetes szünetet jelent, a szokás szerint szeptember/október környékén – idén ez szeptember 13. és október 8. között lett volna esedékes. A különbség az, hogy míg a recess kezdeti és befejező időpontjait kell egyeztetni a képviselőkkel, a prorogation esetén nem. 

Ráadásul, ha új kormány alakul, általában ekkor is leállítják a parlament működését, és a királynői beszéd (Queen’s Speech), azaz az uralkodó által elmondott, a kormány feladataira és terveire összpontosított programadó beszéd

Az uralkodói beszéd előtti munkaszünet a néhány napostól a 2014-ben 13-naposra bővült időtartamot jelent. 

Összefoglalva: Boris Johnson a recess megszokott időszakában a prorogation eljárásrendjét használta fel (törvényileg nincs akadálya), és kihasználta „új kormány”-aduját is, hogy a királynő beszédével kezdődjön az ülés.

Azzal, hogy Johnson arra kérte II. Erzsébetet, hogy beszédét október 14-én mondja el, rekord hosszú, 23 napos szünetre küldi a képviselőket, akik mindössze két és fél héttel a Brexit tervezett dátuma előtt térhetnek vissza az ülésterembe. Ezzel

egy esetleges megállapodásról, amivel az Egyesült Királyság elkerülhetné a rendezetlen kilépést, illetve az ír határellenőrzés visszaállítását. 

Boris Johnson bízik, a többiek kivárnak

Méhkas a Westminsterben

Johnson támogatói helyeselték a miniszterelnök lépését, szerintük ez a legbiztosabb útja annak, hogy október 31-én mindenképpen megtörténjen a Brexit. Politikai elemzők és több politikus – kormánypártiak is! – szerint azonban minimum „ellentmondásos” Johnson döntése, már csak azért is, mert egyrészt megakadályozza az érdemi munkát a no-deal elkerülésére, másrészt viszont megnehezíti a no-dealre való felkészülést is, hiszen olyan törvényeket, módosításokat sem tudnak meghozni, amik esetleg pénzek átcsoportosítására, az infrastruktúra átalakítására adnának lehetőséget.

Az ellenzék – a felháborodás, és néhány londoni és vidéki tiltakozó tüntetés után – megkezdte a felkészülést a rövidre szabott szeptemberi ülésre. Mivel Johnsonnak mindössze egy képviselőnyi többsége van az alsóházban, az ellenzék

a miniszterelnök ellen. Ha ezt megszavazzák, akkor akár már októberben előrehozott választásokat tarthatnak.

Fontos támogatást jelenthet, hogy a képviselőház szabályzatát szigorúan betartó és betartató konzervatív házelnöke, John Bercow is „alkotmányos botránynak” nevezte a parlamenti munka felfüggesztését. A nyilvánossághoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta: „...nyilvánvaló, hogy a felfüggesztés célja most annak megakadályozása, hogy a parlament megvitassa a Brexitet, és eleget tegyen az ország sorsának alakítására vonatkozó kötelességének”; – ő pedig, a parlamentáris demokrácia védelmezőjeként, a parlament működésének fenntartását fogja előnyben részesíteni. 

A Politico közben olyan információkra is hivatkozik, amik szerint Johnson terveiben is szerepel az előrehozott választás, ő azonban arra számít, hogy ezzel bebetonozhatja a hatalmát, és társadalmi felhatalmazást is kaphat ahhoz, hogy véghezvigye a minden áron való kilépést. A körmönfont logika nem is olyan elképzelhetetlen, annak ismeretében, hogy Johnson egyik legbefolyásosabb stratégiai tanácsadója az a Dominic Cummings, aki a Brexit-kampányt is sikerre vitte (és akiről „Brexit – háborúban mindent szabad” címmel film is készült). 

Egy kisebb (75 fős) képviselőcsoport inkább a felfüggesztés jogi vizsgálatát kezdeményezte, és egy skóciai bíróságtól kérték a döntés érvénytelenítését, ezt azonban az illetékes bíró megtagadta. 

Ha pedig már Johnson politikai szereplővé tette a királynőt, az ellenzék vezetői, Jeremy Corbyn munkáspárti, valamint Jo Swinson liberális demokrata vezető

és kihallgatást kértek II. Erzsébettől, erre azonban nem sok esélyt látnak a szakértők. 

Jeremy Corbyn: munkáspárti remények

Az ellenzék azonban csak egy dologban egységes. A Munkáspárt, a liberálisok és a Skót Nemzeti Párt egyáltalán nem akar kilépni, számukra a legjobb egy második népszavazás lenne, ami reményeik szerint az EU-ban maradást eredményezné. A „lázadó” konzervatívok azonban többnyire kilépéspártiak, de csak rendes megállapodással. A közös nevező a „megállapodás-nélküliség” elkerülése, és figyelembe kell venni azt is, hogy ha meg is buktatják esetleg Johnsont, mi lesz utána...

Felpörgetve

Közben Johnson és kormánya – szó szerint – kettőzött erővel próbál új megállapodási javaslatot elérni az Európai Unióval. A miniszterelnök bejelentette, hogy

így azt az időt, amit – elméletileg – a parlament felfüggesztésével, és a politikusi viták kizárásával nyert, azt a no-deal elkerülése érdekében, egy új megállapodás kiharcolására akarja fordítani. Elemzők erre nem sok esélyt látnak, hiszen az unió tárgyalói, vezetői és képviselői minden alkalommal igyekeztek hangsúlyozni, hogy a Theresa May által benyújtott kilépési megállapodás-terv számukra úgy jó, ahogy van, az EU a maga részéről lezártnak tartja a kérdést, nincs rajta mit tárgyalni, a labda a londoni térfélen pattog. 

A képviselőkhöz eljuttatott levelében Boris Johnson azt írta, a parlament októberi munkakezdése és az október 17-18-i uniós Brexit-csúcs után még „épp elég idő” marad szavazásra és vitára – ebből pedig az olvasható ki, hogy Johnson reményei szerint az addig fennálló időben a heti két tárgyalással elérhetik az ír határkérdés megoldását, és egy módosító javaslat után a képviselőháznak már csak meg kell szavaznia a megállapodást. 

A képviselők mindenesetre szeptember 3-án, kedden térnek vissza nyári szabadságukról a Westminsterbe. A felfüggesztés a rá következő hétfőn, szeptember 9-én léphet hatályba, ezért jövő héten minden bizonnyal az utóbbi idők leghangosabb vitái következhetnek az alsóházban.