VDL a kapuk előtt

Reggel 9-kor VDL nyitó beszédével kezdődött az ülés (részletes elemzésünk itt), az elnökjelölt szerint az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket például humanitárius folyosók kiépítésével. Kitért arra is, hogy

Szavait a frakcióvezetők reagálásai követték, akik közül többen kemény kritikát fogalmaztak meg vele szemben. Nigel Farage a nemzeti szuverenitás elleni támadásnak ítélte VDL programját, szerinte az állampolgárok életének minden szegmensét nem szabad szabályozni. Hozzátette, szerencsére hazája épp távozik az Unióból, és

Viszontválaszában Von der Leyen kifejtette, hogy egyrészt fontosnak tartja a klímakatasztrófa elleni küzdelmet, amit csak közösen lehet megvalósítani, ehhez pedig európai összefogás szükséges. Beszéde végén ironikusan megjegyezte az AfD-s Jörg Meuthen felé fordulva, hogy nyugalommal tölti el, hogy a képviselő nem fog rá szavazni.

Meuthent később Daniel Caspary néppárti képviselő is kiosztotta, úgy fogalmazott, hogy mindig lesznek populisták, akik az Unió tönkretételében érdekeltek, és Meuthen élje ki máshol a frusztrációját.

Sven Giegold, a Zöldek képviselője egyrészt méltatta a VDL által megfogalmazott „Green Dealt”, ugyanakkor bírálatot is megfogalmazott: szerinte 

a Frontexnek sokkal szélesebb körű jogosítványokat kell adni.

Martin Sonneborn független német képviselő a korrupció elleni fellépéssel kapcsolatos aggályait fogalmazta meg.

Deutsch Tamás is bevetette magát a vitába, felszólalásában a migráció elleni fellépés fontosságát hangsúlyozza, majd a 4. alapcikkelyből idézett, amely a tagállamok nemzeti szuverenitásról szól. Felszólította az Uniót, hogy tartsa tiszteletben az elmúlt években a baloldal által támadott nemzeti identitást. Az agrártámogatásokra is kitért, ezek Deutsch szerint nem „könyöradományok”, hanem az Unió jelenleg kevésbé fejlett tagállamainak járó, megtérülő befektetések.

A zöldpárti Yannick Jadot üvöltésbe hajló, szenvedélyes beszédében a brazil kormány támogatásával vádolta Von der Leyent, illetve azt is kifogásolta, hogy nem áll ki a női egyenjogúság mellett.

Ivan Vilibor Sinčić, horvát független képviselő VDL legitimitását kérdőjelezte meg, szerinte háttéralkuk állnak mögötte, nem valós kiválasztási vita. Hozzátette, eddig Németország és Franciaország adta mindig az uniós vezető tisztségviselőket, és feltette a kérdést, a periférián lévő országok (Szlovákia, Málta, Horvátország) mikor jelölhet például elnököt.

Kati Piri, magyar származású holland szocialista képviselő szintén azt kifogásolt, hogy csak úgy, a „kalapból húzták elő" Von der Leyent, és kiemelte, hogy

Majd VDL-nek szegezte a kérdést, hogy a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni szankciókat támogatja-e, ezek létjogához ugyanis nem fér szerinte kétség.

Cseh Katalin, a Momentum képviselője is szólásra emelkedett, kifejtette, hogy Magyarország a civil szerveztek vegzálása miatt volt az utóbbi időben porondon, és ebből neki is kifejezetten elege van. Hozzátette, hogy az Uniónak ezért tettekkel és nem szavakkal kell fellépnie hazánkkal szemben ilyen ügyekben.

A jobbikos Gyöngyösi Márton is szót kért, ő a csúcsjelölti rendszer megkerülésével vádolta VDL-t, szerinte az ilyen ügyletek miatt erősödik az euroszkepticizmus a kontinensen. Végül határozottan elutasította Von der Leyen támogatását.

 ***

Korábban írtuk:

374 szavazatra lesz szüksége Ursula von der Leyennek ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke lehessen. A német védelmi miniszter jelölésében júniusban, maratoni hosszúságúra nyúlt ülésen egyeztek meg az uniós állam- és kormányfők, azaz az Európai Tanács. A poszt elnyeréséhez azonban a frissen megválasztott Európai Parlament többségének támogatására is szükség van. 

Von der Leyen, vagy ahogy a sajtóban emlegetik, VDL a keddi szavazás előtti nem is vesztegette az idejét. A hétvégét Brüsszelben töltötte, tárgyalt és ígért; majdnem mindent, majdnem mindenkinek, elsősorban a liberális és a szocialista képviselőcsoportoknak, minden frakciónak valami olyasmit, amit hallani szeretnének. 

A liberálisok (azaz a Renew Europe) figyelmébe kétéves konferenciát, azaz konzultációt ajánlott  az uniós polgárokkal az EU-ról alkotott elképzelésükről, aminek, ellentétben a korábbi konzultációkkal, érzékelhető eredményei is lennének. Emmanuel Macron korábban egy kereskedelmi csúcsfelügyelő-pozíció kialakításáról is beszélt, aki az EU kereskedelmi szerződéseit felügyelné – von der Leyen ezt is megígérte. 

A szocialisták felé a migráció és menedékjog kérdésének újragombolásával lépett, valamint azzal, hogy nyitottságot mutatott az általuk fontosnak tartott gazdasági témák felé. 

VDL azt is megígérte, ha ő lesz a Bizottság elnöke, a Parlamentnek is megadja a törvények kezdeményezésének jogát – ez minden bizonnyal némi megütközést kelt majd magában a Bizottságban, eddig ugyanis csak az „uniós kormány" volt erre jogosult. Felülvizsgálja ezenfelül a kudarcot vallott csúcsjelölti rendszert.  

Hétfőn pedig a Twitteren azt is bejelentette, hogy akár megválasztják, akár nem, lemond a német védelmi miniszteri posztjáról. 

Ursula von der Leyen délelőtt mutatja be programját az Európai Parlamentben, a szavazás 18 órakor kezdődik.