Rengeteg ígéret, kevés konkrétum. Ursula von der Leyen minden pártnak kedvezni akart programbeszédével. Gyorselemzésünk.
Az okos lány meséje juthat eszünkbe Ursula von der Leyen stasbourgi beszédéről. A hétvégén elküldött leveleiből és a frakciókkal való találkozásaiból már valamennyire kirajzolódott, milyen széles körben akar maradandót alkotni az Európai Bizottság elnökjelöltje. Az Európai Parlament strasbourgi ülésén von der Leyennek sok ember szavazatát kellett megnyernie, ezért kellőképpen sokat is ígért – annál kevesebb szám hangzott azonban el.
Napjaink legnagyobb kihívásának klímakérdést nevezte, ez volt az egyetlen olyan programpont, ahol konkrét számok is elhangzottak a beszédben. A vállalások és az ígéretek egyaránt merészek voltak, von der Leyen azt tűzte ki, hogy
ehhez azonban, mint mondta, kevés a 2030-ra előirányzott 40%-os károsanyagkibocsátás-csökkentés, ezt inkább 50-55%-ra kell feltornászni. A politikus a Bizottság élén eltöltött első 100-napos időszakára ígérte egy Európai Klímaszerződés, valamint egy egységes klímatörvény kidolgozását is. Mindehhez természetesen pénz is kell, ehhez von der Leyen az Európai Beruházási Bank egy részét „klímabankká" nevezné ki. A klímatörvény egyik eleme az egységes, uniós szén-dioxid-kibocsátási adó lenne.
Von der Leyen a gazdasági szereplők közül a kis- és közepes vállalkozásokat tartja az európai gazdaság gerincének, javaslata szerint a KKV-k előtt meg kell nyitni a tőkepiacot, hogy még több lehetőséghez jussanak. Ami az adózást illeti, a sokak által kifogásolt és kivételezettnek mondott helyzetben lévő tech-vállalatokat is egységes és méltányos adózás alá vonná. A gazdaságban maradva kiemelte: tisztességes és egyenlő munkafeltételeket kell nyújtani a munkavállalóknak, ezért javasolta az egységes európai minimálbér bevezetését, amire külön keretet különítene el, és aminek szektoronkénti és akár régiónkénti részleteinek kidolgozásában a szakszervezetek közreműködését várja. Felvetette egy közös munkanélküliségi alap létrehozását is, a fiatalok lehetőségeinek növelésére pedig támogatja a Parlament korábbi, az Erasmus+ program költségvetésének emeléséről hozott döntését is.
A fiatalok után a még fiatalabbakról szólt, tervei szerint az Európai Unióban
Von der Leyen ezzel át is lépett a szociálisan népszerű témákra, elsőként a nemek egyenlőségének kérdésére. Hangsúlyozta, az 1958 óta működő Bizottságokban eddig 183 biztos dolgozott, akik közül mindössze 35-en voltak nők: a jelölt asszony tervei szerint a reményei szerint létrejövő „Von der Leyen-bizottságban" azonban ennél jóval kiegyenlítettebb lesz a nemek aránya. A nőket azonban nemcsak vezető pozícióba, de a jog szerint is védett státuszba szeretné hozni: a nőkkel szembeni erőszakot és jogsértéseket az EU által egységesen elbírált bűncselekmények alá szeretné vonni.
A jog és törvény tematikájában kikerülhetetlen a jogállamiság kérdése is. A politikus nem fogad el kompromisszumot a jogállamiságban, és egy, az Európai Unió egészére vonatkozó, a megfelelő eszközökkel is rendelkező védelmi mechanizmust szeretne létrehozni.
A migráció Von der Leyen csomagjában az, ami a klímakérdés után a második legnagyobb hangsúlyt kapta - a legnagyobb tapsot pedig az a kijelentése, hogy az EU-nak kötelessége, hogy a Mediterráneum térségében életeket mentsen. Ehhez az úgynevezett „humánus határok" rendszerét kell bevezetni, de ugyanígy erőfeszítéseket kell tenni az illegális migráció és az emberkereskedelem csökkentésére. Mindehhez az ENSZ lehetne az EU legfőbb szövetségese, egy új migrációs paktum kidolgozásával, valamint a dublini szabályrendszer újratárgyalásával. A Frontex, azaz az uniós határvédelmi szervezet kibővítését már 2024-re hozná előre, emellett sürgette a menedékkérelmezési rendszer reformját is. Külön kiemelte a külső határokat védő országoknak nyújtott segítség fontosságát, illetve a migráció forrásországaiban végzett gazdasági és szociális támogatást is. Ezen a ponton von der Leyen egy személyes történetet is elmondott arról, hogy
aki ma már, amellett, hogy főiskolai tanulmányait végzi és több nyelven beszél, Szíriába visszatérve szeretne újra elhelyezkedni.
A külpolitika témájához érve kijelentette: „a világnak több Európára van szüksége", ehhez pedig a közös védelmi politika és a NATO-val való szoros együttműködés az út.
Ami a Brexitet illeti, von der Leyen az utóbbi napokban közölte, hogy ha az Egyesült Királyságnak arra van szüksége, ő hajlandó további halasztást adni a kilépéshez, amennyiben ez szolgálja mind a szigetország, mind az EU érdekeit.
Az uniós demokrácia eszközeként 2020-tól egy kétéves konferenciát ajánlott, ami főleg a Renew Europe felé tett gesztus, amivel az uniós polgárok véleménye alapján lehetne fejleszteni és formálni a hatékony uniós munkát. Saját jelölése okán sem lehetett kikerülni a csúcsjelölti rendszer reformját, amit von der Leyen átláthatóbbá akar tenni. Az Európai Parlamentnek hétfőn megígért törvényi kezdeményezési jogot pedig a képviselők előtt is megismételte.
Beszéde zárásaként Ursula von der Leyen visszatért a beszéd egyik kezdő motívumához, az egységhez, és egy hasonlattal élt: „Az Európai Unió olyan, mint egy hosszú házasság. Egy idő után a szerelem elmúlik, de a kapcsolat sokkal mélyebbé válik, vannak viták is, de az érdekek és a célok közösek." Figyelmeztetett arra is, hogy 200 millió uniós szavazópolgár döntésével élni felelősséget jelent, amit nem elpazarolni kell, hanem fellépni vele a közös jó érdekében.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Nem Didier Reynders az első uniós bürokrata, aki azután keveredett korrupciós botrányba, hogy bőszen kritizálta Magyarországot. A híres lebukások azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Már a Politico is aggódik az Európai Bizottság elnökéért.
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
A pusztítás mértéke egyelőre nem ismert.
