A baloldali olasz politikus első EP-elnöki felszólalásában a „vírusként terjedő nacionalizmust” ostorozta.
David-Maria Sassoli az Európai Parlament új elnöke. Az uniós testület 345 fős többsége szavazott az olasz baloldali politikusra. Rajta kívül a zöld Ska Keller, a szélsőbaloldali Sira Rego és a jobboldali Jan Zahradil indult el a tisztségért.
Sassoli elmondta: nagyon fontos ez a pillanat a számára. Sassoli köszönetet mondott Antonio Tajani távozó elnöknek, amiért „lelkesen” vezette az intézményt. Az új elnök üdvözölte a női képviselőket, akik az összes képviselőt 40%-át teszik ki. Hozzátette: még több nőt szeretnének az Európai Parlamentbe. Senki sem lehet elégedett azzal, hogy a meglévő eredményeket tovább visszük. „Mi, európaiak büszkék vagyunk arra, hogy különbözőek vagyunk” – jelentette ki. Felszólalása további részében kiállt a nemi egyenjogúság mellett, hangsúlyozta, hogy küzdeni kell a klímaváltozás ellen, és ostorozta a „vírusként terjedő nacionalizmust”.
Sassoli 1956-ban született Firenzében. A hetvenes évektől kezdve újságíróként dolgozott, majd tévés riporterként műsorvezetőként helyezkedett el. 2009-ben lépett politikai pályára, a baloldali Demokrata Párt színeiben indult az EP-választáson. 2012-ben indult a Demokrata Párt római polgármesteri előválasztásán, ekkor második helyen végzett. 2014-ben az EP alelnökévé választották.
Sassoli a választás után sajtótájékoztatót tartott, az újságíróknak elmondta: fontos, hogy az újságírók a legjobb körülmények között végezhessék a munkájukat. Fontos, hogy az emberek többet tudjanak arról, mi történik az uniós intézményekben – tette hozzá.
Az új elnök arról is beszélt, hogy Európa népe hisz a demokráciában. Az elmúlt néhány hónap során sokan jósolták meg, hogy Európa gyengébben kerül ki az EP-választásokból, de ez nem így történt. Az Európai Parlament minden korábbinál nyitottabb, de még nyitottabbá akarják tenni. A fiataloknak, a civilszervezeteknek, a lobbiknak hozzáférést kell biztosítani az intézménybe.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Kijev komoly biztonsági aggodalmak miatt döntött a látogatás lemondása mellett.
Megtalálták a kiskaput Von der Leyenék.
A német politológus szerint Budapest nem hisz a könnyeknek.
Az iszlamista eredőjű antiszemita támadások világszerte szaporodnak, a keresztények és a zsidók napi fenyegetésben élnek szerte a világban.
Új együttműködést dolgoztak ki az egészségmegőrzés érdekében.
