Istentagadás: embertagadás?
Az pedig, hogy a többség tévedhetetlen, valódi, semmilyen tapasztalati ténnyel alá nem támasztható dogma. A demokrácia mellett hitet szokás tenni, és dogmái vannak, a demokráciával szemben fellépni pedig eretnekség, és vannak szerzők, akik szerint a demokráciát más politikai rendszerekkel (arisztokrácia, monarchia) egyenrangúként vizsgálni már eleve megengedhetetlen.
Ez viszont nem tudományos tétel, hanem morális tiltás
– mutat rá Nyirkos Tamás.
A demokratikus hit összekapcsolódik a haladásba vetett hittel, s ennek következtében gyakran beszélnek a nép felvilágosításáról, a felvilágosítóról pedig mint prófétáról. A haladásba és a demokráciába vetett remény azonban egyáltalán nem megalapozottabb, mint a hagyományos hitek reménye a földön túli életben és a megváltásban.
A Marx és korábban Fukuyama által is vallott elmélet a történelem végéről úgyszintén „ősrégi teológiai eszme”. A Szovjetunió létrehozásával kapcsolatban „kimutatható, hogy az orosz értelmiségiek és forradalmárok közvetlenül vették át a messianisztikus tudatnak ezt a formáját az egyházi hagyományból”. Ugyanakkor a posztmodern és a poszthumanizmus kapcsán felmerül, hogy „a hagyományos keresztény Isten tagadása nem vezet-e óhatatlanul embertagadáshoz is”.
A kommunista egyház
A kommunizmusról Nyikolaj Bergyajev nyomán Nyirkos kimutatja, mennyire megfelel az egyház és a teológia struktúrájának:
van katekizmusa, kötelező tankönyvei, kinyilatkoztatásai és dogmatikai hitvallásai.
A kánonba beletartozik Marx, Engels, Sztálin és Lenin, de vannak eretnekek is, mint Trockij. „Nem filozófiáról van szó, hiszen a bizonyítást és érvelést a kinyilatkoztatásra való hivatkozás helyettesíti”, sőt a kommunizmus inkább „a kereszténység primitívebb utánzata”, mivel „a keresztény teológiának mindig is része volt a racionális, filozófiai érvelés”. Sőt, a kommunizmus „egyáltalán nem ismeri az egyház és állam szétválasztását,” ezért „valódi teokrácia”.
Marx Tőkéje nem tudományos értekezés, hanem „értékítéletek gyűjteménye”. A kommunizmus pszichológiája ugyanakkor az egyházé helyett egy szektáéra hasonlít. Hozzáteszi még ehhez Nyirkos, hogy a kereszténység sosem adott szabad kezet az államnak, hanem morális alapon korlátozta azt, szemben a kommunizmussal.
A kommunizmushoz hasonlóan a nácizmus is rendelkezik politikai teológiával,