Ha jól teljesítesz, senki sem azt nézi, hogy nő vagy – Judy Olian, a Quinnipiac Egyetem vezetője a Mandinernek

Az amerikai egyetemi rendszer számos téren (fenntartók sokszínűsége, struktúra) különbözik a magyar felsőoktatási intézményektől. Mit kell tudnunk a Quinnipiac Egyetemről?

A Quinnipiac Egyetem egy connecticuti, magán finanszírozású egyetem, közel 10 ezer fős diáksággal, akik túlnyomórészt a campuson is élnek. Magyarországtól eltérően több különböző képzésterületnek is otthont ad az intézmény: üzleti, mérnöki, orvosi, ápolónői, jogi vagy kommunikációs karnak.

ugyanis az oktatási szemléletünk fókuszában a jövő munkaerőpiacának lehetőségei és kihívásai állnak. Nyitott személetű intézmény vagyunk, folyamatosan reflektálunk a diákok igényeire. 

A jövőkutatók abban egyetértenek, hogy túl sokat nem tudunk a jövő munkahelyeiről, tíz-tizenöt éve például elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki okostelefonokra programozzon játékokat. Hogy készíthet fel egy egyetem ezekre a kihívásokra?

Hallgatóinknál elsősorban szemléletmódot, gondolkodásmódot formálunk: fontosnak tartjuk, hogy rugalmas, elfogadó, az újdonságokra nyitott, kreatív diákokat neveljünk. Olyanokat, akik bárhol a világban megállhatják a helyüket, képesek globálisan gondolkodni, ugyanakkor kiemelten figyelnek a helyi közösségekre is, és visszatérítenek e közösségeknek abból, amit ők tanultak és tapasztaltak.

Ön az első női elnöke a Quinnipiac Egyetemnek. Mennyire nehéz női felsővezetőként érvényesülni? Magyarországon igen kevés női rektor áll az egyetemek élén.

Amerikában az egyetemek hozzávetőleg harminc százalékát vezeti női elnök. Mivel én sosem tekintettem nemi szempontból a karrieremre, ezért például azt is nehéz különválasztani, hogy a megválasztásomkor tapasztalt reakciók a nememnek szóltak-e, vagy annak, hogy közel három évtized után más személy vette át az elnöki feladatokat. Egészen biztos, hogy

például többet hezitálnak egy-egy döntésnél, ugyanakkor számos női vezetővel dolgozom, és azt tapasztalom, hogy ugyanannyira döntésképesek, mint férfi kollégáik. Talán többször használjuk a „mi” formulát az „én” helyett, de e különbség is inkább a társadalmi elvárásokra adott válasz, nem pedig a nemből vagy személyiségből fakadó viselkedésforma. Egyébként pedig ha jól teljesítesz, senki sem fog nemi szempontból kritizálni.

Egyetemi programjának lényeges eleme, hogy a hallgatókat későbbi karrierjük során is figyelemmel kísérik, illetve nagyon erős alumniközösség is jellemzi intézményüket. Hogy lehet a diplomázott hallgatókat megtartani az egyetem hatókörében?

Látni kell, hogy egy alumniközösség építése nem a diplomaosztás után kezdődik, hanem már az egyetemi évek alatt: a tudatos közösségépítés, a közös élmények hatására erős közösség jön létre a nálunk nagy hagyományokkal bíró diplomaátadó ünnepségig. Ezt követően pedig meg kell találni azokat a csatornákat, amik a kapcsolattartás kényelmes útjai lehetnek. Másrészt az egyetemünkre brandként tekintünk, és elég rosszul végeznénk a dolgunk, ha nem alakulna ki kötődés a diákokban e „márka” iránt. Végül pedig bízunk abban, hogy az itt átélt élményekért hálásak lesznek hallgatóink később is, és támogatni fognak majd minket.

Magyarországi tapasztalatai nyomán mi a különbség a magyar és a tengerentúli hallgatók között?

Eddigi benyomásaim alapján

gyorsan és határozottan oldanak meg egy-egy problémát. Inkább a pozitív hozzáállás kialakításában nyílik számukra fejlődési lehetőség: sok esetben ugyanis a dolgok a negatív oldalát ragadják meg, a buktatókra fókuszálnak, nem pedig azt nézik, hogy lehetne megoldást találni. Az amerikai diákok esetében az olyan soft skillek erősebbek, mint a nyilvános kommunikáció vagy a csapatban gondolkodás, a csapatmunka készsége.

Ezek a soft skillek milyen szerepet játszhatnak a jövő munkavállalóinál? Egyáltalán, milyen a 21. században egy sikeres pályakezdő?

A jövő nagy kérdése, hogy a munkaerőpiacon mi a marad humán faktor, mit nem lehet gépesíteni. Egy kísérletben nemrég gépek és emberek által előállított szövegeket vizsgáltak, és meghökkentően jó eredményeket ért el a mesterséges intelligencia ezen a területen, ugyanakkor az érzelmek felismerése és átadása még gyerekcipőben jár. A jövő munkavállalóját így nem elsősorban konkrét feladatokra kell felkészítenünk (hiszen ezekről csak jóslataink, megérzéseink lehetnek), hanem szemléletmódot kell kialakítanunk: kritikai érzéket és rendszerszemléletet, továbbá az adatok szűrésének készségét.

A tanárok szerepe hogyan változik a digitális forradalom korában?

ha ezt várják el a diákoktól is. Folyamatosan követni kell az eszközök változását, és meg kell érteni a Z generáció sajátosságait.

Mik ezek a sajátosságok?

A Z generáció életkezdésére jellemző a korábbi nemzedékekhez képest megkésettnek tűnő döntések: később állnak munkába, később költöznek el otthonról. Mivel a korábbi nemzedékeknél gyorsabban zajló technikai és társadalmi változásokat élnek át, az állandóságot nem élvezik. Emiatt és a várható élettartam megnövekedése miatt is több karriert is befuthatnak, több munkahelyük lesz. Amire azonban figyelniük kell, hogy időt fordítsanak saját életstratégiájuk átgondolására, és céljaiknak, motivációjuknak megfelelően válasszanak támogató társat is maguk mellé.

***

Fénykép: Quinnipiac Egyetem