Távozott a trónról a japán császár

 A mindössze tízperces, egyszerű szertartáson mintegy háromszázan vettek részt, köztük Micsiko császárné, a leendő uralkodó, Naruhito és felesége, Maszako hercegnő, illetve Abe Sindzó japán kormányfő. Akihito lemondására japánok és turisták gyűltek össze a szigorúan őrzött császári palota előtt zuhogó esőben.

A ceremóniát a császári palota polírozott faburkolatáról híres Fenyő-termében tartották, amelyet a palota legelegánsabb helyiségének tekintenek. A császári pár bevonulását, valamint a koronaékszerek elhelyezését követően a miniszterelnök bejelentette Akihito távozását, és a japán nép nevében köszönetet mondott a császárnak. Ezt követően az uralkodó rövid beszédében megköszönte, hogy az emberek elfogadták és támogatták. „A császárnéval együtt őszintén kívánom, hogy a holnap kezdődő Reiva-korszak stabil és gyümölcsöző legyen, és teljes szívemből imádkozom azért, hogy a Japánban és a világon élő emberek békében és boldogságban éljenek” – ezek voltak Akihito utolsó szavai Japán császáraként.

Új császár, új kor

Akihito örökébe május 1-jén idősebb fia, az 59 éves Naruhito lép, és kezdetét veszi a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka. Naruhito hivatalos trónra lépését októberben tartják ünnepélyes szertartás keretében, amelyre külföldi méltóságokat is meghívnak. Japánban a császár az állam jelképe, politikai szerepe nincs, és csupán protokolláris kötelezettségei vannak.

Mun Dzse In dél-koreai elnök köszönőlevélben fejezte ki háláját azért, hogy Akihito mindent megtett Szöul és Tokió kapcsolatának javításáért. Donald Trump amerikai elnök eközben azt hangsúlyozta, hogy a távozó császár jelentősen hozzájárult országaik viszonyának szorosabbra fűzéséhez. Trump 2017-ben felkereste Akihitót, és ő lesz az első külföldi vezető, aki találkozik az új japán uralkodóval, Naruhitóval májusban.

86 év, két évszázad, két és fél ezer év

Akihito Tokióban született a magát Amateraszu napistennőtől eredeztető, két és fél évezrede folyamatosan uralkodó császári családban, az akkor még élő istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként 1933. december 23-án. Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Hirohito betegsége miatt 1988-tól már ideiglenesen ellátta az államfői teendőket.

Apja 1989. január 7-i halála után lépett trónra, hivatalosan 1990. november 12-én tartották a trónra lépési szertartását. A Krizantémtrón 125. császára már nem istenként, csupán  emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a heiszei, a „békét teremtő” uralkodói éra. Akihito azon fáradozott, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háborúk okozta sebeket, és emberarcú monarchiát teremtsen.

A császár egészsége az utóbbi másfél évtizedben megrendült. Egyre inkább nyomasztották az uralkodással járó kötelezettségek, ezért fontolgatni kezdte lemondását. Hasonlóra két évszázada nem volt példa, legutóbb 1817-ben Kókaku császár mondott le a fia javára. A második világháború után elfogadott alkotmány ezt nem tette lehetővé, így a parlament 2017 nyarán kifejezetten Akihito személyére szabva alkotott törvényt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen a példáját.

Akihito császár március 12-én kezdte meg a lemondáshoz vezető, 11 állomásból álló ceremoniális utat. Március 26-án lerótta tiszteletét Japán mitikus alapítója és az első császár, Dzsinmu előtt, április 18-án ellátogatott az iszei nagyszentélybe, a sintó vallás egyik legfontosabb szent helyére, április 23-án pedig apja, a leghosszabb ideig uralkodó császár, Hirohito tokiói mauzóleumát kereste fel. Az út utolsó állomásához, a tényleges lemondáshoz április 30-án érkezett el.

(MTI)