Jezsuiták üldöztetése XIV. Kelementől Ferenc pápáig

„A jezsuita rend »titkairól és hatalmáról«, első századának „hódításairól«, majd a rend elleni támadásokról, a Bourbon-királyok, szabadkőművesek, Pascal és a janzenisták vádaskodásairól, valamint a Jézus Társasága feloszlatásáról számtalan többé-kevésbé hiteles munka jelent meg. Most majd ismét megvilágítom e jelentős egyháztörténeti eseménysorozatot – hiteles forrásművek alapján – azok számára, akiknek nincs módjuk tanulmányozni az egyháztörténetet.[1]

Teszem ezt abból az alkalomból, hogy a hetekben megjelent a Demokrata című lapban Gazdag István pamfletje Bergoglio, az ellenpápa? címmel. Így kezdődik: »A jezsuiták társaságának fennmaradása esetén majdnem lehetetlen, hogy az egyház valódi és tartós békét élvezzen. Amikor 1773-ban XIV. Kelemen pápa ezzel az indoklással feloszlatta a jezsuita rendet (melyet VII. Pius 1814-ben majd visszaállít), nyilván nem sejthette, hogy a távoli jövőben egyszer majd egy jezsuita követi a trónon, akinek tevékenysége utólag is igazolni fogja intézkedését. Ennyire megosztó személyiség ugyanis még nem volt a katolikus egyház modern történetében, mint az I. Ferenc néven regnáló jezsuita Bergoglio. Talán már unalmas is, hogy időről időre közzéteszem az európai katolicizmus leépítését célzó ámokfutásának legaktuálisabb epizódjait…« – így a pamflet nyitánya.

Nem szándékozom Gazdag Istvánnal vitába szállni. Sajnálatos, hogy a Demokrata helyet ad ilyen minősíthetetlen írásoknak. A pamflet stílusából világosnak tűnik, hogy hasztalan kísérlet lenne párbeszédet kezdenem a magabiztos »apologétával« aki oly nagy buzgalommal védi(!) az »európai katolicizmust« Ferenc pápa »ámokfutásától«. Vajon kinek a nevében beszél? Talán isteni sugallatra kapta küldetését?”