Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
A jobboldali fogalomkészlet megerősítését és megismertetését szolgálja a most megjelent, átfogó igényű, konzervatív szemléletű politikatudományi munka, a Magyar Politikai Enciklopédia. Szerzőgárdája az egész magyar jobboldalt átfogja, sőt külföldi szerzői is vannak. Az előszavakat Orbán Viktor és Roger Scruton írta. Az enciklopédia szerkesztőbizottságának néhány tagját és pár szerzőjét kérdeztük.
„Az enciklopédia jelentősége abban áll, hogy a politikaelmélet konzervatív dimenzióját helyezi előtérbe, mégpedig oly részletességgel és alapossággal, amit mások sem egyénileg, sem közösségileg nem végeztek el idehaza” – mondja Mezei Balázs filozófus a Mandinernek.
A konzervatív szemléletű politikai lexikont a Mathias Corvinus Collegium adta ki a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics Alapítvány támogatásával. A kötet előszavait Orbán Viktor miniszterelnök és Roger Scruton, az ismert angol konzervatív filozófus írta. Főszerkesztője Pásztor Péter, a szerkesztőbizottság tagjai: Egedy Gergely, Filep Tamás Gusztáv, Karácsony András, Király Miklós, Mezei Balázs és Pesti Sándor.
A majd' 650 oldalas, 700 szócikket tartalmazó lexikon munkálatai sok évvel ezelőtt kezdődtek,
E sorok írója – aki úgyszintén a lexikon szerzői közé tartozik – több szerkesztőt és szerzőt keresett meg, hogy mondják el, szerintük miért fontos ez a lexikon, mitől konzervatív, s miért van rá szükség.
Mezei Balázs filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Politikai Enciklopédia szerkesztőbizottságának tagja:
Amire törekedtünk, persze szerényebb volt: a magyar politikaelméleti gondolkodás tágabb és szűkebb köreinek az áttekintése, amelyet két évtizeddel a rendszerváltozás után e tényt módszeresen feldolgozó tudósok alkotnak meg, s amelyhez mindazok érdemben folyamodhatnak, akik már nem a régi rendszer lexikális műveiből kívánnak tájékozódni. Mindezt világosan jelzi Scrutonnak a kötethez írt előszava, illetve Orbán Viktor miniszterelnök ajánlása, akik a munkát a „nyelvpolitikai küzdelem” keretében helyezik el és hangsúlyozzák a további munka követelményét. Említendő itt az egyes felfogások részletes bemutatása, alapfogalmak kidolgozása, ami önálló gondolkodó teljesítményt feltételez, illetve történeti személyek kiemelése, ami gondos kutatásokra épül. A kézikönyv minden szócikke az aktuális szakirodalom ismeretét tükrözi. A hasonló, más nyelven született enciklopédiákkal bátran felveheti a versenyt, ugyanakkor a magyar valósághoz való kötődése egyedivé teszi. Kiemelendő tehát az önálló, idehaza előzmény nélküli, alapos tudományos teljesítmény. Az eredmény kiértékelése most már a szakmai közösség feladata.
Egedy Gergely, szerkesztőbizottsági tag, az NKE egyetemi tanára:
Az enciklopédia jelentőségét az adja, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta lezajlott ugyan egy „konzervatív reneszánsz”, vagyis a hazai konzervatív gondolkodás újjáéledt, magára talált, komoly fórumokat teremtett magának, és fontos munkákat is letett az asztalra, de ilyesféle átfogó-összefoglaló munkát még nem alkotott meg. Ez a munka tudatosan törekedett arra, hogy egy olyan szellemi perspektívába állítsa leglényegesebb fogalmaink elemzését, a lényegesnek ítélt történelmi események és személyiségek értékelését, amelyet mi a „konzervatív-szabadelvű” jelzővel illettünk. Ez természetesen egy tágas hagyomány, mégis van néhány olyan vonása, amelyek segítéségével elkülöníthető másoktól. E törekvésből fakad, hogy a szócikkeknél nem a lexikális adatok bőségére, hanem a szemléletre, az értékelésre helyeztük a hangsúlyt. Hogy csak az általam írt szócikkek köréből idézzek: a Churchill vagy Thatcher szócikkek egyesek számára talán kiábrándítóan kevés adatot tartalmaznak. Ezeket azonban ma bárhonnan meg lehet szerezni, hiszen számos „klasszikus” lexikon áll rendelkezésre, az internetes források bőségéről nem is szólva. Amit viszont e források egyike sem ad meg, az egy kiérlelt értékelés. Konzervatív nézőpontból. S bevallottan szubjektív, hiszen még akár konzervatív nézőpontból is adható lenne másfajta értékelés. Lehet tehát vitatkozni vele, de ahogy a Bevezetésben írjuk, kiindulópont lehet egy családi beszélgetésnél, hiszen
A szócikkeket ráadásul minden esetben a témához értő lektornak, s aztán közös vitának is alávetettük. Az enciklopédiára azért van tehát szükség, mert a sokat használt fogalmaink, a sokat emlegetett személyiségek ilyesfajta megközelítéséhez másutt nem találni fogódzókat.
Karácsony András, a szerkesztőbizottság tagja, az ELTE egyetemi tanára:
Egy politikai lexikon, mely nem fordítás, hanem hazai szerzők által írt, három okból is fontos. Egyfelől azért, mert az elmúlt két évszázad meghatározó erejű magyar politikusainak, politikai gondolkodóinak portréját nyújthatja, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy emlékezetben tartsuk azokat, akik pozitív vagy negatív szerepben, de befolyásolták a magyarországi politikát. Másfelől a politikai életben használatos fogalmak jelentésvilágának pontos rekonstrukciójára törekedve – reményeink szerint – segíti a politikai beszéd világosságát, és ezáltal csökkenti azon viszályok lehetőségét, melyek nem ritkán a pongyola szóhasználatból következnek. Harmadrészt pedig egyszerűen tájékozódást nyújt azoknak, akik érdeklődnek a politika történései iránt, és eközben egy-egy fogalmat illetően megakadnak és felteszik a kérdést: miről is van szó? Számukra is próbáltunk választ adni.
A konzervatív jelleg alapvetően a szócikkek jelentős részének meghatározott világnézeti perspektívájából következik. Persze vannak olyan szócikkek is, melyek esetében egyszerű információátadásról van szó. Ugyanakkor a konzervatív szemlélet nem egy uniformizált értékelési sémát jelent, már csak azért sem, mert a konzervatív látásmód – a liberálishoz, a szocialistához képest – kevésbé kanonizált. Másként fogalmazva: a konzervatívok kevésbé kinyilatkoztatók, inkább reagáltak valami olyanra, ami számukra elfogadhatatlan. Ebből következően – mivel a reakciók tárgya, témája eltérő lehet –
Egy ilyen enciklopédiára azért van szükség – a korábbiakban említetteken túlmenően –, hogy a hazai közbeszédben markánsan jelen legyen egy olyan fogalomvilág és értékfelfogás, mely az elmúlt sok-sok évtizedben háttérbe szorult. Aki a jelenünkben tájékozódni akar – legyen akár nem konzervatív –, annak is érdemes forgatni az Enciklopédiát, mert ezáltal olyan látásmóddal, fogalmi kultúrával találkozhat, mely segítheti a kínzó kérdésekre való válaszkeresésben.
Koltay András szerző, az NKE rektora, egyetemi tanár:
Konzervatívnak lenni annyi – illetve annyi is – mint nem kapkodni. A jelenben összekötni a múltat a jövővel. A Magyar politikai enciklopédia vérbeli konzervatív vállalkozás, egy idejétmúltnak bélyegzett műfajban – sok száz oldalas, betűrendes lexikonban – hoz létre minden ízében modern, a magyar politikatudomány teljes foglalatát egy kézbe helyező alkotást. Szívből remélem, hogy jövőbeni beszélgetéseink szilárd alapjává válhat az értékes kötet, sok tucat szerző közös műve, közösen használt nyelvet megteremteni kívánó anti-Bábel tornyaként.
Békés Márton szerző, történész, politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője:
Nincs alapvetőbb feladat a fogalmak jelentésének létrehozásánál, annak meghatározásánál, hogy egy kifejezés alatt pontosan mit is értünk. Az Ige ugyanis mindig Testté lesz. A francia forradalom például már jóval a Bastille elfoglalása előtt győzött, nem mellesleg a felvilágosodás eszméit rendszerező Enciklopédia segítségével. Ez is egy szótár, és
Minden enciklopédia a diszkurzív küzdelem fegyvere, amelyet narratív előny kialakítására – ez esetben a liberális hegemónia konzervatív fölényre cserélése – használnak.
Orbán Balázs szerző, a kancelláriaminiszter miniszterhelyettes:
A Magyar Politikai Lexikon a konzervatív gondolatkör demonstratív megnyilatkozása, melynek elkészítésében különféle irányzatokhoz tartozó konzervatív szerzők vettek részt. Azért fontos ez a munka, mert nem mindegy, hogy milyen beszédmódot használunk, milyen keretekben gondolkodunk. Ez a lexikon egyértelművé és láthatóvá teszi a tág értelemben vett konzervatívok világlátását, gondolkodási kereteit, narratíváját, szókészletét. Az sem elhanyagolható, hogy a konzervatív gondolatkörre a mai nyugati világban – melyhez Magyarország is tartozik –, főleg egyetemi körökben sokan lesajnálóan tekintenek. A Magyar Politikai Lexikon egyértelművé teszi, hogy a konzervativizmust nem lehet tudománytalannak minősíteni, ez a minősítés ugyanis ideológiai minősítés lenne, s hogy a világ jelenségei, közös dolgaink ugyanúgy leírhatóak konzervatív szemmel, egyben tudományosan, mint más világnézeti alapról. Minderre kiváló példa az általam írt szócikk a bevándorlási válságról.