A szócikkeket ráadásul minden esetben a témához értő lektornak, s aztán közös vitának is alávetettük. Az enciklopédiára azért van tehát szükség, mert a sokat használt fogalmaink, a sokat emlegetett személyiségek ilyesfajta megközelítéséhez másutt nem találni fogódzókat.
Karácsony András, a szerkesztőbizottság tagja, az ELTE egyetemi tanára:
Egy politikai lexikon, mely nem fordítás, hanem hazai szerzők által írt, három okból is fontos. Egyfelől azért, mert az elmúlt két évszázad meghatározó erejű magyar politikusainak, politikai gondolkodóinak portréját nyújthatja, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy emlékezetben tartsuk azokat, akik pozitív vagy negatív szerepben, de befolyásolták a magyarországi politikát. Másfelől a politikai életben használatos fogalmak jelentésvilágának pontos rekonstrukciójára törekedve – reményeink szerint – segíti a politikai beszéd világosságát, és ezáltal csökkenti azon viszályok lehetőségét, melyek nem ritkán a pongyola szóhasználatból következnek. Harmadrészt pedig egyszerűen tájékozódást nyújt azoknak, akik érdeklődnek a politika történései iránt, és eközben egy-egy fogalmat illetően megakadnak és felteszik a kérdést: miről is van szó? Számukra is próbáltunk választ adni.
A konzervatív jelleg alapvetően a szócikkek jelentős részének meghatározott világnézeti perspektívájából következik. Persze vannak olyan szócikkek is, melyek esetében egyszerű információátadásról van szó. Ugyanakkor a konzervatív szemlélet nem egy uniformizált értékelési sémát jelent, már csak azért sem, mert a konzervatív látásmód – a liberálishoz, a szocialistához képest – kevésbé kanonizált. Másként fogalmazva: a konzervatívok kevésbé kinyilatkoztatók, inkább reagáltak valami olyanra, ami számukra elfogadhatatlan. Ebből következően – mivel a reakciók tárgya, témája eltérő lehet –