A fél budapestnyi Ngorongoro vadállatokkal zsúfolt kráterétől a Viktória-tó kies partjáig, ahol vízilovak ólálkodnak az iskola körül: folytatódik az afrikai kaland!
2019. február 15. 18:07
p
0
0
10
Mentés
Írta: Almási Miklós és Kurucz Dániel
Ahogy korábban arról már szó volt, a „Hungarikumokkal a világ körül” című dokumentumfilm-sorozatunk január 5-én startolt a Tv2 csatornáján. A Mandineren minden rész előtt egy kis előzetessel harangozzuk be az aktuális részeket, első, összefoglaló írásunkat pedig itt olvashatják: „A fehéreknek órájuk van, a feketéknek idejük” – nagykörúton Afrikában.
Masharubu és az I have a brick in Kenya projekt – VII. rész
Végre nem történt semmi különös. Nem volt defektünk, nem álltunk órákat a határon, de még rendőrök se büntettek meg – annyira sokszor…
Csak egy átlagos afrikai nyári hetet töltöttünk Észak-Tanzániában.
Miután Dani elfagyott lábujja végre felengedett és Kami láza is megszűnt, elindultunk Arusha felé.
A helyiek számára ez a környék legnagyobb városa, nekünk azonban az a hely, ahol találkozhattunk „Masharubu” vagyis a szakállas ember unokájával, Hubertusszal.
Mint megtudtuk Nagy Endre állat-árvaháza alapozta meg a későbbi Arusha Nemzeti Park létrehozását. Hubertus, vagy ahogy mindenki hívja, Zumi pedig büszkén mutatta meg nekünk a létesítményt jelenlegi állapotában.
Sőt, azt is megtudtuk, hogy édesanyja vezeti a balatonedericsi Afrika Múzeumot.
Ha volt jelentőségteljes pillanata a hétnek, akkor bizonyára az volt, ahogy a szemünk elé tárult a kráterre emlékeztető, fél budapestnyi Ngorongoro kráter. Valaha a világ egyik legnagyobb vulkánja állt itt, de amikor felrobbant, maga alá temette a hegyet, így hozva létre a Ngorongoro kalderát, ami állatok tízezreinek ad ma otthont. Az ún. „Big Five” minden képviselője megtalálható itt: oroszlán, leopárd, elefánt, kafferbivaly, orrszarvú. Hogy ezek közül nekünk hányat sikerült lencsevégre kapni, megtudjátok majd szombaton a 7. részből.
Mielőtt folytattuk volna utunkat a Serengetin át, belestünk egy maszáj falu mindennapjaiba. Érdekes volt az angolul tökéletesen beszélő, de a mai napig nomád, vándor életmódot folytató törzstagokkal beszélgetni. Beengedtek a marhatrágyából tapasztott alkalmi kunyhójukba, megmutatták a vendégváró táncukat, de az oroszlánmarásokat is a pásztorok karjain.
Apropó, oroszlánok.
Épp kiszálltunk volna a kocsiból egy percet levegőzni, amikor ránk szóltak, hogy „itt ezt ne”. Tovább mentünk harminc métert és kikerekedett szemekkel néztük, ahogy egy oroszlánfalka éppen a sziklán sziesztázik. Szerencsénk volt.
A Serengeti füves pusztáin áthaladva egyre jobban elfogott minket az az érzés, hogy utunk vége felé járunk. Azért még átugrált előttünk egy gnúcsorda, és szétröfögte magát egy varacskosdisznó-család, de lassan hátunk mögött hagytuk Tanzániát.
Iskola a Viktória-tó partján
Az „I have a brick in Kenya” tényleg ott segít, ahol arra szükség van.
Ahogy közeledtünk, a nyomor olyan jeleit láttuk, ami még a mi edzett szemeinket is kiszúrta, nem beszélve arról a bűzről, amitől napokig émelyegtünk. Mbita városkájában aztán az aszfalt is elfogyott. Előbb földútba, majd füves rétbe fordult az ösvényünk. Végül már a házak is elmaradoztak, csak a sziget kopár, trópusi növényzete és az elterülő víztükör vett körül minket.
A zötykölődés után feltűnt a távolban az iskola kékre festett kapuja. A mintegy 280 diáknak tanulási lehetőséget adó suli olyannyira közel van a vízhez, hogy a vízilovak egyenesen problémát jelentenek: megdézsmálják és kitapossák a növényeket.
A létesítmény már nem csupán oktatási célokat szolgál. A helyi gyerekek központjává nőtte ki magát, ebben persze szerepet játszott az is, hogy itt található a környék egyetlen focipályája is. Samwel Okomo az iskola – közvetlen szomszédságában lakó – alapító-igazgatója volt a szállásadónk a következő három, már-már bosszantóan nyugalmas napon.
Többnejű keresztény család
Négy épület ad otthont Samwelnek, két feleségének és hét gyermekének.
Fontos hangsúlyozni, hogy Afrikában mind a muszlim, mind a keresztény vallások – többnyire – mind a mai napig ötvözik az afrikai hagyományokat, legyen az a többnejűség vagy bármi más. Javarészt kevert vallások ezek, tájegységenként változó szokásokkal. Azt gondolnánk, a világvallások előtti időkre visszanyúló tradíciók természetessé tették a többnejűséget, de a színfalak mögött komoly és nehéz lélektana van ennek a szokásnak. Erről azonban külön kérésre nem írhatunk többet.
A mindennapjainkat meghatározó élmény volt az étel, amit egy sárból tapasztott, ablaktalan kunyhóban készített el Samwel egyik felesége. A lehetőségekhez mérten egészen jól sikerültek ezek az újságpapíron készített ételek, különösen miután Kami bemutatta szakácsunknak a borsot. Bár sajnos azt csak később tudtuk meg, hogy a tányérokat ivóvíz hiányában a Viktória-tóban mossák el, a már említett vízilovaktól nem messze. A vízilovak pedig, ha folytatják kedvelt tevékenységüket, miszerint a farkukkal propellerezik szét az ürüléket, úgy az a víztükrön messze-messze elúszik – a mi vízilovaink pedig nagyon szerették ezt csinálni. A stáb szerencsésebb fele megúszta az így elmosott tányérokat, de ketten a vízilovak áldozatául estek. Ki nem találnátok, hogy ki volt az egyikük?
Egy kiadós reggelit követően búcsút intettünk Rusingának és a gyerekeknek, hogy a Teleki-vulkán felé vegyük az irányt.
***
Nézzetek minket a Tv2-n szombaton 12.15-kor. Ha pedig lemaradnátok az élőadásról, akkor vasárnap 3-tól megtaláljátok az új részeket a honlapunkon.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A VisaGuide Passport Index 2024-es rangsora szerint a magyar útlevél a világ ötödik legerősebbje, megkönnyítve a magyar állampolgárok globális mozgását és nemzetközi kapcsolataik bővítését.
Ha déli vagy keleti vidékre utazunk, legjobb, ha már útközben lefékezzük magunkat. Máskülönben az adott ország lassít le, és az drasztikusabb lesz. Névai Gábor írása.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
A korábbi Forma–1-es autóversenyző már senkinek sem kell.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2019. február 16. 02:48
"A vízilovak pedig, ha folytatják kedvelt tevékenységüket, miszerint a farkukkal propellerezik szét az ürüléket, úgy az a víztükrön messze-messze elúszik – a mi vízilovaink pedig nagyon szerették ezt csinálni."
"Azt gondolnánk, a világvallások előtti időkre visszanyúló tradíciók természetessé tették a többnejűséget, de a színfalak mögött komoly és nehéz lélektana van ennek a szokásnak. Erről azonban külön kérésre nem írhatunk többet."
...Basszus!...Pedig pont ez érdekelt volna a legjobban...
"A mintegy 280 diáknak tanulási lehetőséget adó suli olyannyira közel van a vízhez, hogy a vízilovak egyenesen problémát jelentenek: megdézsmálják és kitapossák a növényeket."
Nem a vízilovak jelentik azt a problémát, hanem az, hogy a "suli olyannyira közel van a vízhez".
A vízilovak már azelőtt is ott voltak, mielőtt az a suli felépült volna és akkor is, amikor felépült.
Ok okozati összefüggések felismerésében az újságírók nagyon gyengék.