Hol vannak a megbízható férfiak? – Bedő Imre könyvéről

Provokatív felütéssel indul Bedő Imre, a Férfiak Klubja alapítójának új könyve, A megbízható férfi címet viseli: „Rosszul fohászkodtak nagyanyáink, ükapáink”.

Imájuk régen az volt, hogy „legyen könnyebb” a következő nemzedéknek; ma pedig azt láthatjuk, hogy bár bizonyosan könnyebb a mai embereknek, ám egyáltalán nem olyan biztos, hogy jobb is. „Nézzünk körül, és valljuk be őszintén, mit látunk?” – teszi fel a kérdést Bedő. „Vajon miért van ma annyi kiégett, pszichésen tönkrement ember, kábítószer-fogyasztó, játékszenvedéllyel küzdő, öngyilkosságot fontolgató, életét értelmetlennek tartó magányos ember?”

A szerző szerint a probléma egyik lényeges oka, hogy bár

Bedő szerint „ha értelmesnek akarjuk látni az életünket, akkor szükségünk van egy végső, mindent átfogó motivációra”. Mint írja, „a XXI. század legnagyobb rákfenéje, a nyugati boldogtalanság okozója a család szétesése, illetve hogy a meglévő családok sem töltik be a funkciójukat”. Bedő szerint „jövőteremtő felelősségünk” része, hogy újra megértsük: „Milyen a jó családfő? Mire figyel, mit ért meg, melyek a prioritásai, hogyan és kitől, vagy mitől nyújt védelmet, milyen mértékű tudatosság, éberség, alázat, szolgálatkészség, kitartás, kommunikációs készség, szándék és belső erő szükséges ma a családfői szerep betöltéséhez?” Ennek érdekében született ez a könyv a szerző szándékai szerint. 

A könyv azonban elsősorban a férfiaknak szól. Ugyan hasonló dilemmák napjaink nőit is kínozhatják, ám „elsősorban férfi szemszögből vesszük mindezt górcső alá”, ugyanis „az a kérdés, hogy mi, férfiak felismerjük-e a mai dolgunkat, motiválhatók vagyunk-e a jövőépítésre, példát tudunk-e mutatni”. Ezen értékek újbóli megismerésével kapcsolatban a szerző állítja, hogy „mi itt Kelet-Európában szerencsések vagyunk. A család szétesése (...) sokkal később kezdődött el, mint a nyugati világ többi részében”.

Bedő gyermekkorát egy Sepsiszentgyörgy melletti faluban töltötte: látta azt, hogy

Ezért a cél nem is „a család céljának újragondolása”, és nem is a „résztvevők” újragondolása, hanem „kizárólag az eredeti célok és eredeti részvevők közös útjának, eszközeinek a folyamatos karbantartása, frissítése”.

Ezt Bedő szerint a piac csak erősíti, ugyanis „többségi piacnak tekinthetjük az elváltak médiapiacát. Ha [ennek az életmódnak megfelelő] tartalmakat nyújtunk a többségi piac számára, akkor veszik a lapokat és könyveket, nézik, hallgatják a műsort. És fellélegeznek. Ha viszont szembesítő, nevelő, saját hibájuk keresésére ösztönző médiatermékeket viszünk a piacra, akkor a fáradt, frusztrált, felháborodott tömegek azt fogják harsogni, hogy ez nem igaz, nincs alátámasztva, nekem erre semmi szükségem, könnyű ezt mondani”, „mit szólnak bele az életembe?”

Ennek ellenére Bedő úgy véli, hogy „a profittal” „új egyezséget kell kötnünk”, mert „nem ellenségünk”, hanem „a butító mértéktelenség, a vakító gátlástalanság és a cinikus okoskodás” az, amit le kell győznünk.

Bedő Imre könyve végső soron alapvető férfias értékekről szól, amiknek  ismeretét egyre kevésbé adják át napjaink férfitársadalmának.

a mi nemzedékünk már nem feltétlenül ilyen szerencsés. A könyv a kitartásra, az elköteleződésre, a hagyományos megőrzésére, és közben a mindennapos megújulásra biztatja az olvasót. Tartást, önbizalmat, egyenességet és erőt ad a férfiaknak, és egyben megértésre, szövetségben gondolkodásra, támaszadásra és a házasélet védelmére okít.

„Ne siránkozzunk!” – javasolja a férfiaknak. Életünk ugyan sokkal könnyebb lett, de „a mi kezünkben van, hogy a könnyebb életünk jobb is legyen. Tegyük fel erre az életünket! Teremtsünk egy jobb világot! Húzzuk ki magunkat, és emeljük fel a fejünket! Mert megjöttek, akikre oly régóta vártunk! Mi vagyunk azok!”