„Minden gyereknek joga van állampolgársághoz” – szögezte le Afshan Khan, az UNICEF európai és közép-ázsiai irodájának régiós igazgatója.
Európa országainak és szervezeteinek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy egyetlen gyerek se maradjon hontalan a kontinensen – áll az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és Gyermekalapjának (UNICEF) csütörtökön kiadott közös közleményében.
„Minden gyereknek joga van állampolgársághoz” – szögezte le Afshan Khan, az UNICEF európai és közép-ázsiai irodájának régiós igazgatója, hozzátéve, hogy a kormányok felelőssége nem merül ki pusztán abban az igyekezetben, hogy megelőzzék a még meg nem született gyerekek hontalan státuszát, hanem mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a már világra jöttek állampolgárságot kaphassanak.
A szervezeteknek nincs pontos száma az Európában élő hontalan gyerekekről, becsléseik szerint azonban a kontinensen ma több mint félmillió hontalan él.
Az állampolgársággal nem rendelkezők száma 2010 óta nőtt, a legmagasabb 2015-ben és 2016-ban volt, így vélhetően ezzel együtt növekedett a gyerekkorú hontalanok száma is. 2017-ben körülbelül 2100 hontalan státuszban lévő gyereket regisztráltak, ez pedig a négyszerese a 2010-es adatnak.
Az állampolgársággal nem rendelkező gyerekeknek nincs megfelelő hozzáférésük az állam által nyújtott számos szolgáltatáshoz, például az oktatáshoz és az egészségügyhöz, és később is gyakran szembesülnek diszkriminációval. A papírok hiánya miatt többször válnak bűncselekmények és emberkereskedők áldozatává is.
A közlemény szerint a hontalanságnak több oka lehet, ezek közt vannak olyan esetek, amikor a gyerekek nemi alapú diszkrimináció miatt nem vehetik fel a szüleik állampolgárságát vagy pedig az adott ország jogszabályaiban lévő hiányosságok miatt maradnak hontalanok. Sokuknak már a szülei is hontalanok, így válnak ők maguk is azzá. Ma is vannak továbbá olyan országok, ahol régóta élnek állampolgársággal nem rendelkező közösségek.
A szervezetek kitérnek a kiszolgáltatottabb európai kisebbségekre is, például a roma közösségekre, ahol előfordul, hogy a család nem jelenti be a gyerekek születését. Az ő esetükben felvilágosító kampányok szervezésével igyekeznek változtatni a gyakorlaton.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az ENSZ 2030-as céldátumú Fenntartható Fejlődési Keretrendszerének egyik célja az, hogy minden gyereknek, miután bejelentik a születését, törvényes okmányai legyenek.
(MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
A demilitarizált övezet felügyelete és kockázatai különösen vitatottak.
Ha a mindennapokban megtanulunk így figyelni, akkor nem ér váratlanul az sem, „amikor majd eljön az idők teljessége”, és azok között leszünk, akiket felvesznek, nem pedig azok közt, akiket otthagynak – ez az advent valódi ajándéka.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
