Századvég: Európa iszlamizációjából az üzleti körök profitálnak

Európa iszlamizációjából az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi szolgáltatások profitálnak, amelyek éves szinten 10-12 százalékkal növekednek – olvasható a Századvég elemzésében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.

Mint írták, az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi szolgáltatások az egyik leggyorsabban bővülő pénzügyi szektort képezik, amely az elmúlt két évtizedben évente 10-12 százalékos növekedési rátát mutatott, és mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkezik. Az iszlám pénzügyi szolgáltatások európai működéséhez muszlim közösségre van szükség, amely elég nagy ahhoz, hogy tartós fogyasztói bázist jelentsen. 

Nagy-Britannia az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek megjelenését a piacon „lelkesen" fogadta, mert álláspontjuk szerint az iszlám finanszírozás hatalmas beruházásokat, fogyasztást és transznacionális piacokat jelent. A szigetországban öt, engedéllyel rendelkező, teljesen „saría-kompatibilis" bank üzemel, míg több mint 20 olyan bank van, amely valamilyen iszlám pénzügyi terméket is kínál – olvasható az elemzésben.

A halal, azaz az iszlám vallásjogi előírásoknak megfelelő termékek globális piacának forgalma a Grand View Research elemzése szerint 2025-re várhatóan eléri a 739 milliárd dollárt. Ezen termékek legfőbb előállítói és exportőrei az Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Kína és Németország. A franciaországi halal élelmiszerpiac francia források szerint 5,5 milliárd eurót tett ki 2010-ben, évente 400 ezer tonna halal húst értékesítettek és a különböző agrárgazdasági vállalkozások létrehozták halal részlegüket. A kereslet évente 10-15 százalékkal nő. A holland halal piacot 2013-ban 2,7 milliárd euróra becsülték a Századvég elemzése szerint.

A Global Islamic Economy 2016/17 becslése szerint a muszlimok részéről a ruházatra fordított kiadások 2021-ig elérik a 368 milliárd dollárt. A folyamatosan növekvő keresletet a nagy márkák mellett kisebb európai divatcégek is megcélozták.

A Századvég arról is írt, hogy az iszlám pénzügyet, az élelmiszer- és divatipart a vallásjog szabályozza, mert a gazdaság, a pénzügy és az öltözködés a saría részét képezi. A nyugat-európai országok azonban nem félnek attól, hogy engedélyezzék és profitáljanak ezekből az ágazatokból. A saría azonban életmód, amelynek profithozó elemei nem választhatók le azon etikai, társadalmi és politikai aspektusairól, amelyek tagadják az európai életmódot és az értékeket. A saría-kompatibilis árucikkekből és szolgáltatásokból profitáló cégek számára a társadalmi kohézió felbomlása nem jelent visszatartó erőt, a növekvő profitszerzést pedig csak a folyamatos migráció garantálja – írta a Századvég.

(MTI)