A Jobbik és a baloldal is támadta Orbánt az EP-vitában

Az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét; jelentette ki a  Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke a legfrissebb magyar fejleményekről szóló szerdai európai parlamenti (EP-) vitán. Deutsch Tamás fideszes képviselő szerint azonban a téma újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány.

A brüsszeli plenáris ülésen Frans Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává.

A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek; mondta.

„Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó" – fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván,

Ezután Deutsch Tamás fideszes képviselő szólalt fel, aki szerint az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar. Ez a kérdés a bevándorlás ügye; emelte ki.

Párttársa, Gál Kinga szerint a vádak mindegyike nevetséges és mellőzi a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett „az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások" kapcsán.

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak „látszatdemokrácia", a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni „európai barátai" álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis „sodródik a tekintélyelvűség útján".

„A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját" – fogalmazott.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő aláhúzta:

Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig kijelentette, hogy a kormány „a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította", és közölte, „az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik".

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője aláhúzta: „Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket".

Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta,

miután láthatóan „elbukott a támadása Magyarország ellen". Az ülésteremben valóban sok volt az üres padsor, a képviselőknek mindössze töredéke vett részt a vitán.

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte még előző hónapban a magyar helyzetre, a tüntetésekre, a munka törvénykönyvének módosítására, a közigazgatási bíróságok létrehozására tekintettel. Az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája pedig többek meglepetésére napirendre tűzte a kérdést, de állásfoglalásról ezúttal nem fognak szavazni a képviselők.

(MTI)