Mennyire lehet életképes egy olyan üzlet, ahol a tejhez, joghurthoz az üveget, a mosogatószerhez a flakont, a liszthez vagy kurkumához a dobozt a kedves vásárlónak kell hoznia? Mennyire érett meg a hazai fogyasztói kultúra a zero-waste filozófiájához? Budapest egyetlen, egy háztartás szinte minden igényét ellátni képes csomagolásmentes boltjába látogattunk, a Ne pazarolj-ba. Magyar-Hikisch Ági és barátnője, Nemes Réka úttörő vállalkozásba fogtak a Fő utcában.
Az élelmiszermérnök végzettségű Magyar-Hikisch Ági kezdetben blogján foglalkozott már zöld témákkal, elsősorban kismamákból, családanyákból álló olvasóközönség számára írt arról, hogy tehető kicsit környezetbarátabbá a háztartás. Később ébredt rá, hogy ebben sokat segítene neki is, ha olyan helyről szerezhetné be a mindennapokhoz szükséges alapanyagokat, ami eleve környezetbarát módon, ellenőrizhető összetevőkkel és származással rendelkező termékeket árusít. Tovább álmodva mindezt, illetve konstatálva, hogy ilyen Magyarországon még nincs, saját üzlet megalapításába fogott.
Vállalkozása merész kalandnak tűnt, mert egy hasonló koncepcióval működő bolt már tönkrement Budaörsön. Ráadásul Ági olyan vállalkozásban gondolkodott, ahol a termékekben nincs pálmaolaj, nincs színezék, és a mosogatószertől a szappanokon át a kárpittisztítóig minden hazai kistermelőktől származik. Sőt, az áruk mind szigorúan csomagolásmentesek. Az inspiráció nyugatról jött: az utóbbi években Nyugat-Európában és Amerikában terjedő zero-waste filozófia lényege a környezettudatos fogyasztói magatartás, hogy
Kérdés volt persze, Magyarországon lesz-e ennek bázisa, meghonosodik-e a hazai fogyasztói kultúrában ez a hulladékmentes, zöld felfogás. Az is kihívásnak tűnt, hogy az árukra vonatkozó szigorú kritériumok miatt mennyivel lesznek kénytelenek drágábban kínálni termékeiket, mint a hagyományos boltok.
A Ne pazarolj idén ősszel nyitott, így mi is ellátogattunk, hogy megnézzük, hogy is működik a környezetbarát vásárlás a gyakorlatban. Kíváncsiak voltunk, kik járnak egy ilyen helyre, és milyen eltérést tapasztalhatunk az eddigi vásárlási élményekhez képest.
A budai oldalon, a Fő utcában található a kis üzlet: parkolni nem könnyű, bár a környezettudatosságnak része lehet a benzinmentes megközelítés is. Bent világos terekkel találkozunk, harmonikus elrendezésben külön kaptak helyet a háztartási anyagok, külön polcon a magvak, őrlemények, és megint külön szekcióban a gyümölcsök. Ági a blogos tapasztalatai nyomán felismerte, hogy önmagában az üzlet-funkció kevés, a vásárlóközönséget a környezettudatossághoz kapcsolódó közös identitás, illetve ennek megerősítése tarthatja egyben. Épp ezért a Ne pazarolj közösségi térként is funkcionál. A galériaszinten kis kávézót rendeztek be, és egy gyermeksarkot is kialakítottak, hiszen sokan kisgyermekükkel együtt érkeznek. A kávézó azért is jó ötlet, mert a vásárlás sem öt perc, ugyanis az ember magának méri le és tölti meg a tárolóeszközeit, illetve a betérőkre jellemző alapos tájékozódás bizony hosszabb időt vesz igénybe.
Míg sétálunk az üzlethelyiségben, állandó a jövés-menés. A vevőkörről elmondja, hogy meglepően sokan kaptak rá erre az életérzésre: „egyre többen nyitnak a háztartásuk tudatosabb felépítése irányába, eleinte akár kisebb lépésekben, egy-egy termék megvásárlásával. A vásárlóközönség, de talán jobb közösséget mondani, rendkívül színes.
Járnak ide nyugdíjasok, akik régen is így vásároltak, ők a zero-waste nagymamák,
és persze vannak egyetemisták is. Döntően azonban kismamák, családanyák jönnek, akik fontosnak érzik, hogy természetes dolgokat adjanak a gyereküknek, családjuknak. Közös bennük az igény, hogy tudatosan utánajárjanak egy termék előéletének: honnan is származik, milyen összetevőkből áll. Akik tudják, hogy bár közhely, de igaz: azok vagyunk, amit megeszünk.”
Szavaival összhangban épp egy fiatal édesanya tér be gyermekével, aki kérdésünkre elmeséli, hogy nála a vegyszermentesség a legfontosabb szempont, a csomagolás hiányát még szoknia kell, de hiánypótlónak érzi a kezdeményezést.
„Az árukat magyar beszállítóktól vesszük, de emellett más szempontok is közrejátszanak: fontos, hogy a termék ne érkezzen messziről, hogy környezetkímélő csomagolásban szállítsák, bár ez nem mindig valósítható meg. Az aszalványok – bök rá Ági – például higiéniai okok miatt nem érkezhetnek papírzacskóban. Fontos még, hogy megbízható partnerrel dolgozzunk, hiszen ugyanazt a magas minőséget várják el a vásárlók folyamatosan.”
Kérdésünkre, hogy a csomagolásmentesség nem jelent-e bosszantó méricskélést, elmeséli, hogy elsőre talán nehéz megszokni, de aztán az előnyök kerülnek előtérbe. Például
vagyis takarékosabb vásárlásra szorít rá, és a túlfogyasztás ellen hat.
A háztartási szerek polcához sétálunk, ugyanis a Ne pazarolj különlegessége, hogy itt az élelmiszereken túl háztartási cikkeket, tisztálkodó- és tisztítószereket is lehet kapni. Nagy üveggömbökben különböző árnyalatú folyadékok: cseppmentes ablaktisztító, zsíroldó, vízkőoldó. „Mind pálmaolajmentes” – teszi hozzá büszkén Ági. Kérdésünkre, hogy melyik a legnépszerűbb termék, elmondja, hogy míg mosógélt viszonylag könnyen elő lehet állítani otthon, a mosogatószert már sokkal macerásabb, így ezt többen is viszik. A polcokon a kézműves szappanok mellett samponszappanok is sorakoznak, amik a hagyományos folyékony samponokhoz képest furcsák lehetnek, azonban a tapasztalat az tükrözi, hogy több flakon hagyományos samponnal érnek fel, jóval tovább tartanak és még műanyag szemét sem keletkezik, ha ezt választja az ember.
Felnézünk a galériaszinten kialakított leülős részre: itt kapott helyet a gyereksarok is. Ezt a kismamák különösen szeretik, mert vásárlás közben is leülhetnek úgy egy kávéra, hogy szemmel tudják tartani gyermeküket. Ez például a plázákból hiányzik, ott legjobb esetben is játszóházba adhatjuk be csemetéinket, mondja Ági. A galéria közösségi térként is funkcionál, rendszeresek a baba-mama klubok, de volt már teakóstoló, adventi kalendáriumkészítés és zero-waste karácsonyfadísz-készítő workshop is.
Arról is beszélgetünk, hogy mennyire egyedülálló ez a vállalkozás. Ági elmeséli, hogy ilyen komplex termékpalettájú bolt nem nagyon van hazánkban, de működnek jó kezdeményezések és közösségek. Ilyen a Hulladékmentes.hu, amely sokat tett az elméleti háttér megalapozásáért, a zero-waste szellemiség elterjesztéséért hazánkban. Említi még a Háztartásom hulladék nélkül blogot, ami nagyon is gyakorlati megközelítést ad, számos tippet kínál az erre az életmódra váltóknak. A Ne pazarolj-hoz hasonló koncepcióval működik a Ligeti Bolt, illetve környezetbarát praktikákat kínál az utazóblogként is felfogható Talpalatnyi Történetek is.
S hogy mi lehet a jövő? Ági szeretné, ha számos hasonló bolt nyílna még a fővárosban és országszerte is. Úgy fogalmaz: „Ha mindenki csak egy kicsit tudatosabban élne, egy kicsit kevesebb hulladékot termelne, egy egészségesebb és boldogabb országban élhetnénk pár éven belül.”
***
Fényképek: Földházi Árpád
Eltűntek a hazai polcokról az igazi mikuláscsokoládék. Ausztriában, Szerbiában és Lengyelországban viszont még tudják, kit és mit ünneplünk december 6-án.
Közel négyszer annyiba kerül háztetőkre telepíteni a kisebb napelemes rendszereket, mint nagy napelemfarmokon áramot termelni. Bár az otthoni panelek létjogosultsága nem vitatható, egy ponton túl a zöldátmenetet gátolhatja a túl sok otthoni naperőmű – állítja a Washington Post minapi írása.
Pozitív fejlemény, hogy az utóbbi években nagyon sok intézkedés történt világszerte az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében.
2025-ben mintegy 3000 milliárd forint tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, amelyből 1800 milliárd forintot csak a prémium állampapírokra kell fordítani.
A gyártó meg is indokolta a döntését, de ez nem nyugtatta meg az internetezőket.
A szakemberek szó szerint a levegőből készítenek ételeket.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
