Gondolkodni talán még szabad

„Azt akartam mondani, amikor elkezdtem ezt a mondatot, hogy Gálvölgyi János személye tabu a jobboldali sajtó számára is…

Jaj, hohó…

Szóval, amikor a múltkor elmaradt egy előadásod Kaposvárott, kifejezetten örömtüzeket gyújtottak, azt állítván, hogy Gálvölgyi már nem érdekli az embereket, ezért kell lemondani az estjét.

A végén kezdem: a hír hallatán jelentkezett egy kaposvári vendéglős, menjek, tartsak előadást, ő telt házat garantál már aznap estére. De, ami a konkrét esetet illeti: nem hirdették meg az előadást. Ami a jobboldalt illeti, talán jellemző a következő történet. A sajtójuk szerint, amikor Hernádi Judit az atv-ben beszélt a hajléktalan-törvényről, én erre egy facebook bejegyzésben reagáltam. Erről most annyit, hogy nincs facebookon. Benedek Miklóssal beszélgettünk, hogy most már mind a ketten veszünk magunknak egy facebookot. Nem nagyot, csak olyan kisebb fajtát... Tehát nem írok nyílt levelet, sem a facebookon, sem máshol… Amúgy, később megjelent ugyanez a levél a Bálint Gyuri bácsinak tulajdonítva, a Katona Klári leveleként, aztán a Sas Józsiéként. Kaposvárra visszatérve: ott valaki összecsinálta magát. Most nagyképű leszek: ha én itt és most kimegyek az utcára, azonnal körbe fog venni négy-öt ember, ha pedig elő is adok valamit, akkor akár harmincan is. Vagyis, mit tudok mondani az ilyen támadásokra?

De most akkor miért maradt el a kaposvári előadásod?

Érdeklődés hiányában.

De tényleg?

Hát, ha egyszer nem hirdették meg, akkor hogyan legyen érdeklődő? Sajnos a szolgalelkűség szörnyű tulajdonsága ennek a népnek. Megpróbálnak sokan megfelelni, csak azt nem tudom, hogy minek, kinek. Azt akarták egyesek bebizonyítani, hogy nekem már olyan rosszul megy, hogy nem is kíváncsi rám senki. Ha így lenne, akkor nekem már abba kellene hagynom a pályát, de szerencsére nincs így. Az önálló estemen pótszékekre van szükség, akkora az érdeklődés. De a színházi szerepeimnél is telt ház előtt játszom, legyen az Madách-színházi előadás, vagy a Játékszín…”