Miért fontos a digitális kompetenciák elsajátítása már a kisgyermekeknél? Milyen értékek mentén dolgozik egy elhivatott óvodapedagógus? Létezik tehetséggondozás az oviban? Az élménypedagógiai módszereket és az IKT-eszközöket az óvodások körében sikeresen alkalmazó Mudriné Resku Szilviával beszélgettünk. Szót ejtettünk a portfólióírásról, a szülők megkerülhetetlen szerepéről és a jövő óvodapedagógusairól is.
Sorozatunkban olyan tanáregyéniségeket mutatunk be, akik bátran kísérleteznek újításokkal, innovatívan közelítenek az oktatás-nevelés kihívásaihoz. Munkájuk, módszereik, szemléletük jó példa arra, hogy a tantermi kereteken belül is lehet, máshogy, másképp is csinálni. Eddig Joós Andreától, az élménybiológia kiötlőjétől kezdve a könyvtáros-tanári szakmát újraálmodó Keresztfalviné Ilyés Renátáig számos kiváló pedagógussal beszélgettünk már. Most az óvodai tehetséggondozás világába teszünk utazást Mudriné Resku Szilviával, Kisvárda Pedagógus Oscar-díjas óvodapedagógusával, aki digitális eszközökkel és rendhagyó módszerekkel fejleszti a rábízott kisgyermekeket – a szülői és szakmai visszajelzések szerint roppant sikeresen.
***
Hogyan határoznád meg, mi a feladata ma egy óvodapedagógusnak?
Munkám gerincét az óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, ám ehhez számtalan összetevő kapcsolódik még. Olyan ez, akár egy varázsital: teszünk bele intézményi célokat és hozzájuk kapcsolt feladatokat, óvodapedagógusi személyiséget (motiváltság, innováció, szemlélet, attitűd stb.), a családokkal való együttgondolkodást és a minden nappal újraszülető gyermeki lét álmainak megvalósítását. Az alapvető feladatokhoz tartozik még számomra a hagyományok tisztelete, megfűszerezve újszerű eszközök és módszerek mindennapi alkalmazásával, a digitális pedagógia alapjainak megjelenítésével, gondolkodtató és cselekedtető helyzetek megteremtésével a csoportszoba falain belül és kívül egyaránt. Mottóm: 21. századi pedagógusként nevelni és oktatni 21. századi gyerekeket!
Ilyen kis korban azért a család megkerülhetetlen szocializációs közeg. Hogyan működik együtt egy óvodapedagógus a szülővel, mi az „ideális munkamegosztás”?
Az intézményi nevelés első színtere általában az óvoda. Ne feledjük, a szülők mély önmeggyőzés után teszik meg azt a lépést, amely az első ilyen az életükben. Átadják a gyermeküket egy számukra még idegen embernek.
Ez a kölcsönösség a további évek mozgatórugója. Az ideális munkamegosztás véleményem szerint maga a természetesség. A mindennapi gyakorlatom azt tükrözi, hogy az óvodapedagógusnak egyértelműen számítania kell a szülőre, aki otthon építheti tovább az óvodában elkezdett folyamatot, avagy rombolhatja szét akár egyetlen mondatával. Ehhez viszont szüksége van a szülőnek arra, hogy bevonjuk a nevelés folyamatába. Kaphasson reális betekintést, mi, miért és hogyan történik. Érezhesse, hogy mindkét színtér fontos a gyermek életében, de a legfontosabb mindig a család marad.
Munkád során tudatosan keresed, hogy milyen területen emelkednek ki a gyermekek. Tényleg lehetséges a tehetséggondozás már óvodás korban is? Milyen módszerekkel dolgozol?
Az óvodáskor az az időszak, amikor a gyerekek 98%-a személyiségének, képességének bármely szegmensét bátran megmutatja. Sorolhatjuk ide a táncot, mozgást, éneklést, a vers- vagy mesemondást stb.
a megmutatni akarás, a visszaigazolás, a pozitív érzések visszacsatolásának megélése. Az óvodapedagógusok jól kidolgozott szempontsor szerint, megfigyelés alapján beazonosítják a tehetségcsírákat. Ezt követően különböző területeket körbeölelő tehetségműhelyekben, kiscsoportos formában történik a tehetségfejlesztés, az erre a területre felkészült tehetségműhelyt vezető óvodapedagógussal. Tehát van értelme és hazánkban gazdag hagyománya is az óvodáskori tehetségfejlesztésnek.
Nagy hangsúlyt fektetsz a digitális kompetenciák kialakítására az óvodásaidnál. Nem korai ilyenekkel foglalkozniuk? Úgyis körbefonja őket a virtuális világ, az okostelefonok...
A közoktatásban tanuló minden gyermeket – legyen szó középiskolai tanulókról, avagy óvodásokról – születése óta körülveszi az internet, a Google és a Facebook világa. Épp ezért nem az a kérdés, hogy szabad-e a gyerekek digitális kompetenciáját megalapozni, illetve fejleszteni. Mindinkább az, hogy milyen alkalmazások felhasználásával segítjük elő digitális kompetenciájuk fejlődését. Nekünk, pedagógusoknak olyan felkészültséggel kell rendelkeznünk, hogy a gyerekek digitális szükségleteit megértsük, és megfelelő digitális pedagógiai módszerekkel, web 2.0-s eszközökkel, alkalmazásokkal irányítani tudjuk a minőségi választás útjára. Ma a gyermekek töménytelen mennyiségű információt kapnak a virtuális térből, de azt nem tudják, hogy hogyan is használják fel ezeket minőségi térkitöltésre. Ehhez a vonalhoz kell kapcsolódnia a pedagógusoknak, megmutatni a helyes utat a „szájbervilágban".
Tekintsünk ki a hazai óvodapedagógusi szakmára! Itt is kötelezővé vált a portfolióírás. Ez mennyire lehet releváns fokmérője egy-egy pedagógus munkájának?
Az életpályamodell bevezetése több szempontból is értékelhető. Alapvetően arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy összegezzék szakmai munkájukat, életútjukat. Ez egyfajta kitekintés a mából, mi is van már a pedagógus alapkészletében, milyen úton halad jelenleg, és mi az a csapás, amelyen tovább akar haladni. Maga a portfólióírás folyamata rávilágít a pedagógus megannyi erősségére és esetleges hiányterületeire is. Ez számomra pozitív. De vannak emellett olyan elemek is, amelyek elveszik a lendületet, és monotonná tehetik az egész önreflexiós folyamatot.
Mikre gondolsz, mik a nehézségek?
Az indikátorok indokolatlan sokasága, a kötelező és a választható anyagok bősége sok esetben elbizonytalanítja a pedagógusokat. S lehet-e releváns fokmérője a portfólió egy pedagógusnak? Véleményem szerint nem. Nekem is, mint megannyi pedagógustársamnak részem volt a portfólióírásban, de amikor elkészültem a „művemmel”, főként bizonytalanságot éreztem.
hogy teljes őszinteséggel tudjuk felvállalni saját magunk előtt azt, amit megtettünk a pedagógiai munkánk folyamatában, és azt is, amit nem.
Hogy látod, milyenek a pályakezdő óvodapedagógusok, milyen a jövő?
Ahogy tapasztalom, a pályakezdő pedagógusok lelkesedése és pozitív szemlélete, az óvodapedagógusi hivatáshoz való hozzáállása magával ragadó! Benne van a fiatalság lendülete, motiváltsága. A mindent megismerni akarásukban hasonlóak a gyerekekhez. Ez pedig nagyon jó. Amíg gyermeki energiák mozgatják az új megismerésük vágyát, addig az óvodapedagógusi hivatás jó kezekben maradhat.
Mit tanácsolnál a pályaválasztás előtt állóknak, miért érdemes ezt a hivatást választani?
Volt szerencsém több pályaorientációs rendezvényen is képviselni az óvodapedagógusokat a leendő hallgatók előtt, és nekik is azt tanácsoltam, hogy akkor válasszák ezt a pályát, ha minden nap meg tud a szívükben születni újra a gyermek, aki barátként tud leguggolni a kicsik közé, és gondolataikat szerető figyelemmel hallgatja. Aki új világot akar építeni erős elvekből, tiszta hitből és megingathatatlan tudásból a tiszta lelkű gyerekekkel, kik bíznak minden szavában és cselekedetében.
***
Fényképek: Mudriné Resku Szilvia
„Az elmúlt év során már több mint 1200 gyermek esetében sikerült ebben előrelépnünk” – tette hozzá a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
A kormányfő lapunknak szellemesen reagált a Hadházy-féle híresztelésre.
A miniszterelnököt a Mandiner kérdezhette a koppenhágai EU-csúcs estéjén.
Bemutatta az ambiciózus terveket az államtitkár.
Manuel Ostermann a 2015-ös migránsválságot is sűrűn emlegette, emellett arról is beszélt, hogyan látja az átlagnémet Magyarországot – nos, teljesen máshogy, mint gondolnánk. Exkluzív interjúnk!
Szentesen csütörtök délutánra szülői értekezletet hívott össze Szabó Zoltán Ferenc polgármester, hogy – hivatalosan – a Horváth Mihály Gimnáziumban kialakult helyzetről tartsanak közös megbeszélést.
Egyetlen szó nélkül félvállra fektette a magyar miniszterelnök Tseber Rolandot.
Délelőtti ígéretemnek megfelelően alább teszek most egy tényállítást, pontosabban egy nevet hozok nyilvánosságra.
