Angela Merkel: Le kell győzni a nemzeti egoizmust!

Közös európai hadsereg szükségességéről, a menekültkérdés kései felismeréséről és a szolidaritás fontosságáról is beszélt Angela Merkel kedden. A német kancellár az Európai Parlament plenáris vitanapján szólalt fel, az Unió jelenét és jövőjét érintő kérdésekről fejtette ki véleményét. Hagyomány ugyanis az Európai Parlamentben, hogy időről időre meghívják egy-egy tagállam kormányfőjét, hogy összegezhesse gondolatait az Unió aktuális ügyeiről, a képviselők pedig kérdéseket tehessenek fel neki. A tizedik meghívott Angela Merkel volt, aki Strasbourgban lépett porondra.

„Örömmel tölt el, hogy a világ legnagyobb demokratikus parlamentjében beszélhetek” – indított Merkel. Hangsúlyozta, hogy jogállamiságon nyugvó közösségként kell tekintenünk az Unióra; aki a csatlakozással vállalt kötelezettségeket figyelmen kívül hagyja, az eurózónát is veszélyezteti, aki pedig a harmadik világgal szemben egységes politikát kérdőjelezi meg, az Unió egységét bomlasztja is.

Kiemelte, hogy a nemzeti egoizmust le kell küdzeni, majd némi bűntudattal a hangjában hozzátette, hogy

Túl sokáig tartott szerinte, hogy 2015-ben eljussanak oda, hogy a menekültkérdést európai szinten kezelendő problémaként vizsgálják. Beszédében visszatérő elem volt a szolidaritás eszménye, ezt a tagállamok jól felfogott érdekének nevezte.

Merkel rámutatott, hogy közös hadseregre van szükség, amelyhez közös fegyverexport-politika társul. A gazdasági perspektíváról szólva kijelentette, hogy bizonyos technológiai fejlesztésekre csak keleten képesek, az Uniónak is előre kellene lépnie a csúcstechnológiai eljárásokkal. Merkel beszédét heves tetszésnyilvánítások és bekiabálások kísérték, a hangulat elég forró volt az ülésterembem.

Utána a Bizottság nevében Juncker emelkedett szólásra, aki elismeréssel szólt a kancellár asszony munkájáról, majd rátért a Brexitre: ahogy mondta, ugyanaban a csatornában hajózunk, nem akarunk szankciókat Nagy-Britannia ellen, a britek döntését tiszteletben kell tartani. Afrikáról is szót ejtett, szerinte a fekete kontinens nem probléma, hanem esély, és a két kontinenst testvéreiesen kell közelíteni egymáshoz. Beszélt arról, hogy az Európai Bizottság beruházási tervet is készített, és erre kell építeni.

Őt Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke követte, aki szintén nem spórolt a bókokkal, rögtön emlékeztetett rá, hogy Merkel irodájában Adenauer portréja van kitéve, és kiemelte, hogy Merkel is a nagy kancellárok nyomán dolgozik. A migrációs krízisre is reflektált: szerinte össze kell fognunk, és közös választ kell adnunk,

Az euróról szólva Helmut Kohlt idézte meg, aki a márkát kivezette, hogy az eurót be lehessen vezetni, annak ellenére, hogy heves tiltakozást váltott ki e lépése. „Nemcsak gazdasági, hanem politikai óriás is lehetünk” – zárta  szerényenbeszédét, majd sok sikert kívánt Merkelnek.

Az igazán izgalmas reakciók ezt követően érkeztek. Udo Bullmann, az európai szocialisták képviselője Orbán Viktorral támadta Merkelt, szerinte nem szabad tétlenül nézni, hogy a CEU-t éppen elüldözik Magyarországról. Emlékezetett rá, hogy a magyar kormányfő Merkel párttársa, így a német kancellár felelőssége is vitathatatlan.

Hozzá kapcsolódott Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője, aki igen keményen indított. Azzal kezdte, hogy utoljára 1943-ban zártak be egyetemet Norvégiában a nácik, és december 1-jén Budapesten ugyanez fog megtörténni a CEU-val. Verhofstadt szerint

továbbá „szégyenteljes és botrányos viselkedésnek” nevezte a magyar kormányfő politikáját. Felszólalásában (amelyet minden újságírónak papíron is odaadtak) Orbánt „kódolt antiszemitizmussal” vádolta.

Guy Verhofstadt úgy vélte, a nagy nehezen meghaladott észak-dél ellentét után most nyugat-kelet irányú megosztottság tapasztalható Európában, és a vasfüggöny visszatérését is vizionálta. Beszéde végén kérte Merkelt, hogy az európai álom szellemében cselekedjen, és amíg még a politikában marad, egy szorosabban együttműködő Unión dolgozzon Németországgal.