Elgondolkodtató információk láttak napviágot nemrégiben a magyarok egészségi állapotáról, illetve ennek szubjektív érzékeléséről. A 2014-ben végzett Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményeit a napi.hu közölte a KSH most közzétett adatai alapján.
Szubjektív értékelés alapján a 15 évnél idősebb népesség közel 90 százaléka minimum kielégítőnek, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségi állapotát, ami némi javulást tükröz az előző, 2009-es felmérésben regisztrálthoz képest.
Rossznak minősítette egészségét a magyarok 16 százaléka, szemben az EU 28-ak átlagos 10 százalékával. A magyar adat a 28 ország között a hatodik legrosszabb, csak a horvátok, a portugálok a litvánok, a lettek és az észtek közül értékelték többen rossznak saját állapotukat. A kiadvány készítői megjegyzik, hogy az adatok összevetését megnehezíti, hogy az egészségről való gondolkodást a nemzeti sajátosságok, mentalitásbeli, szocializációs, értékrendbeli különbségek is befolyásolják…
Régiónként is eltérő az egészség szubjektív értékelése: a nyugati régiókban és az ország középső területein minősítették jónak, vagy nagyon jónak az egészségüket, míg a keleti régiókban és a Dél-Dunántúlon többen elégedetlenek vele. Rossznak vagy nagyon rossznak legnagyobb arányban (13 százalék) Dél-Alföld lakosai látják egészségi állapotukat, míg legkevésbé a Pest megyeiek és a fővárosiak elégedetlenek (10 százalék)…
Krónikus betegségek
A magyarok 45 százaléka küzd olyan krónikus betegséggel, ami legalább féléve fennáll, vagy fog fennállni.
Nemek szerint a krónikus betegségek a nőket jobban érintik a férfiaknál, ugyanis míg a nők fele, a férfiaknak „csak" 40 százaléka számolt be róla. A 65 évet betöltők 80 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, leggyakrabban a magasvérnyomás, mozgásszervi kórok, valamint a szív- és érrendszeri bajok okoznak gondot.
Az iskolai végzettség a krónikus betegségek kialakulására is hatással van. Különösen a nők esetében erős ez a hatás: míg a legfeljebb 8 általános végzett nők több mint 60 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségtől, a diplomások között 37 százalék az arányuk. A két szélső jövedelmi ötödbe tartozó nők között is hasonló az arány a krónikus betegségek előfordulását illetően, míg a legszegényebb rétegbe tartozók közel 70 százaléka küzd krónikus bajjal, a legfelső jövedelmi ötödbe tartozóknak csak a harmada számolt be erről…
És a mentális egészség?
Átlagosan minden negyedik magyar felnőtt depressziótól szenved, a férfiak 20 százaléka, a nők 30 százaléka mutat depressziós tüneteket. A depresszió súlyos formája is a nőket veszélyezteti jobban, közülük 4,3 százalék tartozik ebbe a körbe szemben a férfiak 2,6 százalékával. A 74 évesnél idősebbek több mint 10 százaléka súlyosan depressziós. A betegség az alacsonyabb végzettségűeket és a rossz anyagi körülmények között élőket az átlagnál jobban sújtja…
A felmérés szerint a népesség 71 százaléka használ valamilyen gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt, a nők 77, a férfiak 64 százaléka. A 65 évesek és idősebbek több mint kilenctizede fogyasztott valamilyen készítményt a felmérést megelőző két hétben.
A férfiak 61, a nők 48 százaléka szenved túlsúlytól. Minden ötödik nő és minden harmadik férfi dohányzik, a felnőtt lakosság 7 százaléka naponta fogyaszt valamilyen alkoholos italt.
Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.
Akár új jogszabályok is jöhetnek.
Ezt nehéz lesz kimagyarázni.
A Szlovák Nemzeti Párt szóvivője szerint ezek a termékek egészségügyi kockázatot jelentenek.
Teljesen összeállt a baloldal.
Eszement ötlet: bonus-malus rendszert vezetne be a Tisza.
Lezárult a halottszemle, és a dokumentumokat a halott férfi családtagjai megkapták.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
