A Fővárosi Törvényszék másodfokon is felmentette az indexes Dezső András újságíró kuruc.info-s zaklatóját. A TEV álláspontja szerint a magyar igazságszolgáltatás nem legalizálhatja a szélsőjobboldali hírportál bűnös gyakorlatát, hogy közzéteszi közéletei szereplők, politikusok, bírók, ügyészek, újságírók magántelefonszámát, privát e-mail címét, és arra kéri olvasóit – hol nyíltan, hol burkoltan – hogy az érintett személyt zaklassák, fenyegessék.
Dezső András újságíróval is ez történt. Az index.hu munkatársa még 2013. decemberében írt cikket „Óriásplakáton hirdetik a Kuruc.infót" címmel. Ezt követően a kuruc.info „Óriásplakáton látható hírportálunk reklámja - egy indexes zsidógyerek eltávolíttatja.” című, gyűlölködő írásában nyilvánosságra hozta Dezső András magántelefonszámát, és felkérte olvasóit az újságíró zaklatására. A következő napokban az index.hu munkatársát csaknem ezer alkalommal hívták, valamint számtalan sms-t küldtek neki, többnyire antiszemita, gyalázkodó tartalommal.
A Tett és Védelem Alapítvány ilyen előzmények után kívánt jogvédelmet nyújtani Dezső Andrásnak. A TEV feljelentést tett, nyomozás indult, de a rendőrség másfél év alatt mindössze egy elkövetőt tudott beazonosítani. Ez a személy tizenkétszer hívta Dezső Andrást, illetve egy antiszemita sms-t küldött, cselekményét elismerte.
Az ügyészség azonban nem emelt vádat, hanem megszüntette a nyomozást, mert álláspontja szerint a tizenkét hívás és az egy sms nem alkalmas a zaklatás megállapítására.
A TEV ezért a továbbiakban a pótmagánvádlóként fellépő újságíró képviseletében segédkezett. A bírósági eljárásban arra mutatott rá, hogy a kuruc.info olvasói hasonló cselekményeket a hírportál felhívására korábban már számos esetben megtettek, az elkövető pedig tisztában volt azzal, hogy a hívásaival egy olyan láncolatba fog illeszkedni, amely több napra teljességgel ellehetetleníti a sértett életét, így az ismeretlenül maradt többi elkövetőnek a társtettese.
A Fővárosi Törvényszék azonban júniusban a vádlottat felmentette és megállapította, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A bíróság álláspontja szerint az elkövető nem ismerte a többi telefonálót, így csak gondolhatta, hogy nem ő az egyetlen, továbbá Dezső András nem vette fel mind az ezer hívást, így arra sincs bizonyíték, hogy az ismereten telefonálók zaklatni akarták. Ezzel az igazságszolgáltatás legalizálta a szélsőséges híroldal zaklató gyakorlatát.