Több ezer éves korallszigetet találtak az Atlanti-óceán mélyén. A rejtélyes populáció számos olyan kérdésre választ adhat, ami a biológusokat régóta foglalkoztatja.
Egy immár több ezer (vagy talán több százezer) éve az Atlanti-óceán mélyén elnyúló korallzátonyt fedeztek fel a kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál egy nagyszabású mélytengeri expedícióban.
Az Atlantis kutatóhajón dolgozó szakemberek múlt héten fedezték fel a korallzátonyt nagyjából 257 kilométerre a dél-karolinai Charleston partjaitól, ahogy írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók egy kamerákkal felszerelt mini tengeralattjáró (Alvin) segítségével bukkantak rá a vízfelszín alatt nagyjából 0,8 kilométerre elterülő korallpopulációra.
Az expedíciót vezető Erik Cordes, a philadelphiai Temple Egyetem munkatársa szerint az élő virágállatok az elmúlt évezredek során elpusztult korallok meszes vázai alkotta hatalmas rakásokon terülnek el.
A kutatók augusztus 23-án és 24-én térképezték fel a zátonyt az Alvin segítségével, majd néhány merülés alkalmával korallmintákat is gyűjtöttek.
A szakemberek a Lophelia pertusa nevű korallfaj nagyszámú képviselőjét fedezték fel. A hideg vizeket kedvelő fajra korábban rekordmélységben bukkantak rá a Mexikói-öbölben.
Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a trópusi korallok túlélését általában a velük szimbiózisban élő algák biztosítják, a Lophelia pertusa azonban fullánkos csápjait használva fogja el zsákmányát és tereli azt a gyomrába.
Az Atlantis kutatói által felfedezett korallok nagyjából 26 kilométerre északnyugatra találhatóak azoktól a virágállatoktól, amelyeket a NOAA hajójával, az Okeanos Explorerrel fedeztek fel ugyancsak idén nyáron. Az Okeanos és az Atlantis kutatói által felfedezett korallzátonyok teljes hossza 137 kilométer.
Az Atlantis kutatóhajó augusztus 19-én kezdte meg tizenöt napos expedícióját a mélytengeri területek feltérképezését célzó Deep SEARCH nevű projekt keretében.
A szakemberek szeptember 2-ig fogják vizsgálni az Egyesült Államok délkeleti partjainál lévő mélytengeri élőhelyeket. A kutatók olyan kulcsfontosságú adatokat gyűjtenek a helyi élővilágról, amelyek révén még pontosabb előrejelzést tudnak majd adni arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van az ottani törékeny ökoszisztémákra.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az amerikai haditengerészet szerdán nemzetközi vizeken foglalta le az orosz tartályhajót.
Több mint 20 napig tartott az út.
A tengerbe csúszó teherszállító magával rántott a vízbe egy, a kerítésen kívül várakozó szolgálati autót is.
A Gabrielle hurrikán jelenleg 3-as erősségű viharként tombol.
A védelmi biztos az ukrán példát venné alapul.
„Minden kitörés olyan, mintha a természet leglátványosabb előadását nézném az első sorból” – magyarázta a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park önkéntese.
Hosszabb időre búcsút kell mondani az Aggteleki-karszt egyik legismertebb barlangjának.
A háborúba vezető vonaton nincsen fék – Boris Pistorius hátborzongató figyelmeztetést küldött a Nyugatnak.
