Gyakori vírus fehérjéi okoznak autoimmun betegségeket

2018. július 01. 00:57

Váratlan és akár súlyos következményekkel járhat egy eddig kevéssé veszélyesnek hitt vírus emberi szervezetbe kerülése – adta hírül a divany.hu az IFLScience.com. cikkére hivatkozva.

2018. július 01. 00:57

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a virális géneknek vagy fehérjéknek a szervezetbe kerülése jóval a fertőzés elmúlása után is súlyos betegségeket válthat ki. A legújabb vizsgálatokból pedig kiderül, hogy a mononukleózist, azaz a „csókbetegséget” okozó Epstein-Barr vírusnak való kitettség nagy mértékben növeli hét autoimmun betegség kialakulásának kockázatát azoknál, akik örökölték a hajlamosító génváltozatokat.

Hogy mely betegségekről van szó? A lupuszról, a szklerózis multiplexről, a reumás ízületi gyulladásról, a juvenilis idiopátiás artritiszről, a gyulladásos bélbetegségről, a cöliákiáról és az 1-es típusú cukorbetegségről.

Az Epstein-Barr vírus annyira elterjedt, hogy a becslések szerint az emberek 90 százaléka húszéves korára elkapja a fertőzést. Ha pedig egyszer a szervezetbe került, a vírus a genomjának egy példányát a B-sejtekbe juttatja – arra késztetve azokat, hogy vírusfehérjéket állítsanak elő.

A Nature Genetics című szaklapban megjelent tanulmány szerint a B-sejt replikálódásával és elválásával a virális genommal is ugyanez történik, így a vírus és annak fehérjéi határozatlan ideig a szervezetben maradnak. Az említett hét betegség pedig az után ütheti fel a fejét, hogy a B-sejtek tévesen veszélyesként azonosítják a szervezet saját szöveteit, ugyanakkor környezeti és genetikai tényezők kombinációja is szerepet játszik mindebben.

A kísérletnek a genom más területein történő többszöri megismétlése során pedig kiderült, hogy az ENBA2-nek és a hozzá kapcsolódó transzkripciós tényezőknek hat másik autoimmun betegséghez kötődő szekvenciához is köze van.

Az eredmények szerint tehát az Epstein-Barr vírus eredetű fehérjék aktiválják a B-sejtekben előforduló, bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat.

A speciális algoritmus segítségével a kutatók a rizikószekvenciák és 94 egyéb betegség (köztük a mellrák bizonyos fajtái) közötti kapcsolatot is azonosították. Nagyon úgy fest tehát, hogy a nagy felfedezésnek köszönhetően a közeljövőben új módszerek születnek majd bizonyos betegségek előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére. 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
matykox
2018. július 01. 08:26
Fölötte reális megállapítás. Szépen sorjáznak az adatok, hogy mennyire keveset tudunk. Hosszan lehetne egyéb, bakteriális és hasonló apróságok okozta bajokat sorolni. Rezisztenciától kezdve. Végül is a krematórium az egyetlen biztos megoldás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!