Külföldről támadják a Mandinert, amióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók

Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.

Váratlan és akár súlyos következményekkel járhat egy eddig kevéssé veszélyesnek hitt vírus emberi szervezetbe kerülése – adta hírül a divany.hu az IFLScience.com. cikkére hivatkozva.
Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a virális géneknek vagy fehérjéknek a szervezetbe kerülése jóval a fertőzés elmúlása után is súlyos betegségeket válthat ki. A legújabb vizsgálatokból pedig kiderül, hogy a mononukleózist, azaz a „csókbetegséget” okozó Epstein-Barr vírusnak való kitettség nagy mértékben növeli hét autoimmun betegség kialakulásának kockázatát azoknál, akik örökölték a hajlamosító génváltozatokat.
Hogy mely betegségekről van szó? A lupuszról, a szklerózis multiplexről, a reumás ízületi gyulladásról, a juvenilis idiopátiás artritiszről, a gyulladásos bélbetegségről, a cöliákiáról és az 1-es típusú cukorbetegségről.
Az Epstein-Barr vírus annyira elterjedt, hogy a becslések szerint az emberek 90 százaléka húszéves korára elkapja a fertőzést. Ha pedig egyszer a szervezetbe került, a vírus a genomjának egy példányát a B-sejtekbe juttatja – arra késztetve azokat, hogy vírusfehérjéket állítsanak elő.
A Nature Genetics című szaklapban megjelent tanulmány szerint a B-sejt replikálódásával és elválásával a virális genommal is ugyanez történik, így a vírus és annak fehérjéi határozatlan ideig a szervezetben maradnak. Az említett hét betegség pedig az után ütheti fel a fejét, hogy a B-sejtek tévesen veszélyesként azonosítják a szervezet saját szöveteit, ugyanakkor környezeti és genetikai tényezők kombinációja is szerepet játszik mindebben.
A kísérletnek a genom más területein történő többszöri megismétlése során pedig kiderült, hogy az ENBA2-nek és a hozzá kapcsolódó transzkripciós tényezőknek hat másik autoimmun betegséghez kötődő szekvenciához is köze van.
Az eredmények szerint tehát az Epstein-Barr vírus eredetű fehérjék aktiválják a B-sejtekben előforduló, bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat.
A speciális algoritmus segítségével a kutatók a rizikószekvenciák és 94 egyéb betegség (köztük a mellrák bizonyos fajtái) közötti kapcsolatot is azonosították. Nagyon úgy fest tehát, hogy a nagy felfedezésnek köszönhetően a közeljövőben új módszerek születnek majd bizonyos betegségek előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére.