Visszavonul Molnár Gyula

Az MSZP leköszönt elnöke azt javasolja, hogy pártja és a Párbeszéd frakciószövetségként dolgozzon az Országgyűlésben. Molnár Gyula szerdán közölte azt is: a június 16-ra tervezett kongresszuson nem indul újra az elnöki posztért.

Az ellenzéki politikus az Inforádió Aréna című műsorában – amelyet a Facebookon közvetítettek élőben – azt mondta, arra tesz javaslatot, hogy ez a szövetség maradjon együtt a politikában és a frakcióban is. Az MSZP-Párbeszéd legyen egy frakciószövetség! – hangoztatta. A bejutott egyetlen liberális képviselőről, Bősz Anettről Molnár Gyula azt mondta, már régebben beszélt vele arról, hogy ő tagja lesz a frakciónak. Neki kell egy önálló szerepet találni, önálló témákkal – folytatta –, lehetne például frakcióvezető-helyettes.

Szólt arról is, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke felveszi országgyűlési képviselői mandátumát, majd 30 napon belül mond le arról. Hozzátette: a mandátum betöltéséről a Párbeszéd határoz a két párt közötti megállapodás értelmében, a listán a következő párbeszédes politikus, V. Naszály Márta. De a mandátum betöltése a Párbeszéd belső döntése – jegyezte meg. Szerinte a piros-zöld-koalíció létező politikai formáció, Karácsony Gergely a kampányban nemhogy kopott volna, nőtt ismertsége és elfogadottsága.

Molnár Gyula véleménye szerint létre kell hozniuk a változás szövetségének hátterét, egy mozgalmat, ami ki tud törni a pártos keretekből, amely vonzó lehet a kistelepüléseken lakóknak és az értelmiségieknek is. A vasárnap az MSZP elnökségével együtt lemondott pártelnök elmondta, nem indul újra az elnökségéért és a frakcióvezetői posztra sem pályázik. Lemondását a többi között azzal indokolta, hogy kétharmada lett a Fidesznek és hogy a Jobbik megelőzte az MSZP-t a választáson. Molnár Gyula úgy látta, nem működött az esélyes jelölt fogalma sem. Szerinte nem az MSZP-Párbeszéd felelőssége a választás eredménye. Bírálta a Demokratikus Koalíciót a közös lista, az LMP-t a visszalépések elmaradása miatt, illetve a Közös Ország Mozgalmat is, amely szerinte több zavart okozott ahelyett, hogy segített volna. Hozzátette: a Közös Ország Mozgalom felerősítette a külvilág előtt az ellenzéki pártok közötti ellentéteket.

Azon véleményének is hangot adott, hogy mindenki túlmérte a Jobbik szerepét, azt, hogy a párt mennyire lett erős vidéken.

(MTI)