Nem indul újra az elnöki posztért Molnár Gyula, aki a jövőben MSZP-Párbeszéd frakciószövetséget szeretne – derült ki a politikus Inforádió műsorában tett szerdai nyilatkozatából.
Az MSZP leköszönt elnöke azt javasolja, hogy pártja és a Párbeszéd frakciószövetségként dolgozzon az Országgyűlésben. Molnár Gyula szerdán közölte azt is: a június 16-ra tervezett kongresszuson nem indul újra az elnöki posztért.
Az ellenzéki politikus az Inforádió Aréna című műsorában – amelyet a Facebookon közvetítettek élőben – azt mondta, arra tesz javaslatot, hogy ez a szövetség maradjon együtt a politikában és a frakcióban is. Az MSZP-Párbeszéd legyen egy frakciószövetség! – hangoztatta. A bejutott egyetlen liberális képviselőről, Bősz Anettről Molnár Gyula azt mondta, már régebben beszélt vele arról, hogy ő tagja lesz a frakciónak. Neki kell egy önálló szerepet találni, önálló témákkal – folytatta –, lehetne például frakcióvezető-helyettes.
Szólt arról is, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke felveszi országgyűlési képviselői mandátumát, majd 30 napon belül mond le arról. Hozzátette: a mandátum betöltéséről a Párbeszéd határoz a két párt közötti megállapodás értelmében, a listán a következő párbeszédes politikus, V. Naszály Márta. De a mandátum betöltése a Párbeszéd belső döntése – jegyezte meg. Szerinte a piros-zöld-koalíció létező politikai formáció, Karácsony Gergely a kampányban nemhogy kopott volna, nőtt ismertsége és elfogadottsága.
Molnár Gyula véleménye szerint létre kell hozniuk a változás szövetségének hátterét, egy mozgalmat, ami ki tud törni a pártos keretekből, amely vonzó lehet a kistelepüléseken lakóknak és az értelmiségieknek is. A vasárnap az MSZP elnökségével együtt lemondott pártelnök elmondta, nem indul újra az elnökségéért és a frakcióvezetői posztra sem pályázik. Lemondását a többi között azzal indokolta, hogy kétharmada lett a Fidesznek és hogy a Jobbik megelőzte az MSZP-t a választáson. Molnár Gyula úgy látta, nem működött az esélyes jelölt fogalma sem. Szerinte nem az MSZP-Párbeszéd felelőssége a választás eredménye. Bírálta a Demokratikus Koalíciót a közös lista, az LMP-t a visszalépések elmaradása miatt, illetve a Közös Ország Mozgalmat is, amely szerinte több zavart okozott ahelyett, hogy segített volna. Hozzátette: a Közös Ország Mozgalom felerősítette a külvilág előtt az ellenzéki pártok közötti ellentéteket.
Azon véleményének is hangot adott, hogy mindenki túlmérte a Jobbik szerepét, azt, hogy a párt mennyire lett erős vidéken.
(MTI)
Miközben a Fidesz a választási sokk utáni bénultsággal küzd, a leköszönő miniszterelnök háttérbe vonulása és Magyar Péter elszámoltatási stratégiája rajzolhatja át a magyar politikai térképet – véli a szakértő.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Ha a Tisza-kormány a tönk szélére viszi az országot, hárommillió nemzeti érzelmű most is ki fog menni az utcára.
A Városligetben kutyás fesztivál lesz, a területre beengednék a szakszervezeteket is, de ők már megsértődtek. Nem kicsit, nagyon.
Fontos, hogy meghalljuk azok hangját is, akik eltávolodtak az egyháztól, vagy kritikusak velünk szemben.
A rendszernek rövid idő alatt hatalmas adatmennyiséget kell feldolgoznia.
Az elkövetkező munkánkat innentől a pápa áldásával is végezzük, ami különleges megtiszteltetés – emelte ki Kollár Kinga.
Az osztályozó bevezetésének kritikusai szerint jelentősen megnehezíti az NB II-es csapatok dolgát a plusz mérkőzés.
