Több intézmény összefogása révén szegedi kutatók hamarosan kidolgozhatnak egy olyan új tertápiás eljárást, mellyel megszüntethetik az epilepsziás rohamokat olyan betegek esetében is, akik gyógyszeres kezelésre nem reagálnak - adta hírül a medicalonline.hu.
Az állatkísérletes eredmények humángyógyászatba történő átültetéséhez összefogott a Berényi-féle Lendület-csoport az SZTE Pathológiai Intézet és az SZTE Neurológiai Klinika néhány munkatársával. Az interdiszciplináris kutatás öt évnyi munkájának világszínvonalú eredményét a Nature Communications nevű rangos lapban 2018. február 2-án megjelent publikáció közli.
– Valós időben tudjuk akár azonnali módon befolyásolni az emberi agyműködést az általunk kidolgozott neminvazív agy-ingerlési eljárásunkkal. Az eddig rendelkezésre álló módszerek ugyanis csak kisebb állatokon működtek azonnali módon, emberekben csak hosszú percekig tartó alkalmazás után hatottak. Ez az eljárás lesz a technikai alapja annak az agyi defibrillátornak, amely a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló elven működik, és a nagyon közeli jövőben automatikusan le tudja majd állítani az epilepsziás rohamokat emberekben is. Ennek a Buzsáki Györggyel, a világhírű agykutatóval együtt szabadalmaztatott találmányunknak 2018. január 2-án – egy Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott vállalati kutatás-fejlesztési projekt keretében – el is kezdtük a prototípusfejlesztését – jelenti ki Berényi Antal. Az ötlet lényege, hogy nagyon sok impulzus több helyen is éri a fejet, és ha ezek megfelelő gyorsasággal követik egymást, akkor ezeket az idegsejtek összeolvasztják, és egyetlen ingernek érzékelik. Így a mellékhatás szétoszlik a fejbőrre, vagy az alá helyezhető elektródák révén, viszont a hatás az agyon belül – a sejtmebrán tulajdonságai miatt – összeadódik, vagyis az idegsejtek ingerlődnek.
– Nem jelezhető előre az epilepsziás roham kialakulása. A neuropszichiátriai kórképektől szenvedő – például depressziós vagy epilepsziás – páciensek egyharmadánál a gyógyszeres terápiák nem hatékonyak. Ez az új eljárás csak akkor befolyásolja az agyat, amikor kell, a betegség finom, időbeli dinamikájához igazodva – éppen ettől annyira újszerű – emlékeztet az SZTE Neurológiai Klinika orvosa, Kincses Zsigmond Tamás.
– Ünnepnek számít ilyen szép munkában részt venni – fogalmaz Iványi Béla. Az SZTE Pathológiai Intézet vezető professzor eddigi munkássága megkoronázásának tekinti, hogy több munkatársával egyetemben bekapcsolódhatott a szegedi egyetemen egy olyan világszínvonalú interdiszciplináris kutatásba, amely több intézet konstruktív együttműködésének az eredménye. Ez a társadalmi hasznosság-orientált kutatásnak egy új, a Szegedi Tudományegyetemen megvalósult modellje.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
A bélflóra kutatása az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott, és Dr. Schwab szerint ez nem véletlen.
Hát például az, hogy a nyáron nem gondoltam semmi rosszra.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
