Az összemosás művészete

Amellett, hogy nagy ellenszenvvel figyelem a kormány menekültellenes agitprop hadjáratát, mely során közpénz tízmilliárdokat éget el a jó rész általa keltett menekültellenes hisztéria fenntartására, ugyanilyen nagy ellenszenvvel vagyok a másik oldal gyermekien naiv viszonyulásához a XXI. századi migráció tekintetében. Többnyire teljesen más kultúrkörből érkező, az európai értékrendet és hagyományokat nem ismerő és nem tisztelő, saját - néha törzsi - szokásait meghonosítani szándékozó, egzisztenciálisan vesztenivaló nélküli betelepülőkről van szó, akiknek eszük ágában sincs visszamenni szülőföldjükre. Szinte kontroll nélkül lépnek be Európa területére és szinte kontroll nélkül élik és élhetik meg/ki magán és társadalmi életüket. Ezek a párhuzamos társadalmak termelték és fogják kitermelni azokat az erőszakos, a zsidó-keresztény erkölcsi, társadalmi és jogi alapvetéseket ignoráló, ellenszegülő csoportokat, egyéneket, akik egy része jól látható módon, terrorcselekményekkel ássák alá a (többnyire) biztonságos európai hétköznapok idilljét. (Mielőtt gúnyos mosolyra húzná az olvasó a száját, nevezzen meg bárhol a Föld nevű bolygón egy olyan hasonló nagyságú földrajzi területet, ahol az európai körülményekhez hasonló biztonságban élhetné le a mindennapjait. Nem kedves olvasó, még az Észak-Amerikában sem.) Ez most a realitás azokban az európai országokban, ahol nem mérték fel reálisan, vagy nem számoltak a migráció ilyen negatív hatásaival. Persze ott is próbálják kezelni, de nyilvánvalóan elég gyenge hatásfokkal. A tömeges integráció megbukott és az alacsony reprodukciós mutatókkal rendelkező jogkövető fehér őslakosok bizony hosszú távon vesztésre állnak a jóval magasabb reprodukciós számarányokkal és végeláthatatlan utánpótlással áramló idegen tömeggel szemben. Itt a halála a nemzetállamoknak. Itt a vége az antik-görög és zsidó-keresztény kultúrának Európában. Az az emberi szabadság, ami ma még szerethető és élvezhető és megélhető, az úgy néz ki, hogy Nyugat-Európában hamarosan megy a levesbe. Nem azért, mert akkora a migráció érdekérvényesítő képessége, hanem azért, mert a neoliberalizmus valami megfoghatatlan és beazonosíthatatlan érdek mentén ezt kényszeríti a társadalmakra. Ez ellen lép fel Wilders, Orbán és Németh. Hogy kinek mi a motivációja a sztoriban a végeredmény szempontjából teljesen mindegy. A tét nem az, hogy kicseréljük a jelen politikusi garnitúrát egy másikra vagy mekkora veszteséggel jövünk ki a következő gazdasági válságból. A civilizációnk jövője a tét, az hogy száz év múlva lehet-e Bibliát, Homéroszt, viking sagákat, vagy akár Marxot olvasni, szabadon megválasztani a hitet, világnézetet, politikai pártot. Ezt sokan nem látják (így) és igyekeznek bagatellizálni ennek jelentőségét. A lét ugyebár meghatározza a tudatot. Lakner és tábora nem tapasztalja közvetlenül ennek a fenyegetésnek a komolyságát a mindennapokban, így nem is gondol bele, hogy mivé is fajulhat a jelenlegi helyzet, de remélem eljön az az idő, mikor rájönnek, hogy a rendelkezésünkre álló jogok és eszközök nem feltétlenül arra valók, hogy tökön szúrjuk magunkat, hanem arra ad elsősorban felhatalmazást, azért kaptuk elődeinktől, hogy megvédjük magunkat és a leszármazottainkat.

A cikk írója gondolkodó polgár vagy elvakult liberalista? Vannak ügyek, amik nemzetek sorsát határozzák meg. A migráció kérdése is ilyen. Ne tessék úgy tenni, mintha a fent említett személyek "mitikus dimenzióba emelt" ellenség ellen vívnák a küzdelmet.

Nincs itt mit nézelődni! A kormány kilóra megvette a Hitgyülit, Németh Sándorostól, mindenestől, és kapott hozzá egy darabka ATV-t is. Minden egyéb csak járulékos babacirolgatás, persze objektíve . :)

Tombol az illiberalizmus. https://hu.wikipedia.org/wiki/Egys%C3%A9ges_P%C3%A1rt Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922–1932, Nemzeti Egység Pártja: 1932–1938 között, 1939 után Magyar Élet Pártja), egy, a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert, és a nyilas hatalomátvételig kormányzó pozícióban volt.