Ilyen volt az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó

A tanulás melletti hobbi-, sport- és művészeti tevékenységekre építő integrációs programok segítségével meg lehet előzni az iskolai lemorzsolódást – jelentette ki Járóka Lívia fideszes EP-képviselő Brüsszelben csütörtökön, az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó szünetében. Az úgynevezett Európai Oktatási Térség létrehozását és annak alapjainak meghatározását célzó rendezvényen a képviselő az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás melletti különórák és sporttevékenységek olyan megtartó erőt képviselnek, amelyekre telep- és szegénység-felszámolási programokat lehet építeni.

Egy integrációs oktatási programban részt vevő családtag révén el lehet érni, hogy a kisebb testvérek is bent maradjanak az iskolában, a szülők pedig visszakerüljenek az oktatási rendszerbe. Azt hangsúlyozta, hogy már a programokhoz kapcsolódó telepi bölcsődék és óvodák fontos is helyszínei lehetnek a felzárkózásnak. Amennyiben az oktatásban és hobbitevékenységekben sikeres egy gyerek, nagyobb hatékonysággal lehet visszacsábítani a szülőket is a tanterembe és biztatni arra, hogy fejezzék be a nyolc osztályt, vagy szerezzenek szakképesítést. Sikere esetén kis- és középvállalkozások alapítására is sor kerülhet, amelyhez jó munkaerőt jelentenek mindazok, akik az oktatásban eredménnyel részt vettek. Véleménye szerint nehéz megváltoztatni a családból hozott szokásokat. A cél az, hogy a gyerekek minél hamarabb bekapcsolódjanak az integrációs programokba, ugyanis az ilyen programok országos elterjedése orvosolhatja a megkésett, középiskolai esélykiegyenlítésre való törekvés hiányosságait – tette hozzá a képviselő.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, a rendezvény egyik előadójaként az MTI-nek nyilatkozva elmondta, az opera világában erős a nemzetek közötti összetartás, ugyanis „valódban, zökkenőmentesen, keresztül-kasul átjárhatunk egymás kultúrájába saját kultúránk feladása nélkül”. Az opera és balett világa szabad, testvéri és egyenlő, mivel a magyar operaházban lengyel rendez magyar, spanyol pedig német művet, sok a vendégkarmester és vendégművész. Ezek a kapcsolatok és együttműködések állandó hidat képeznek az egyes országok és nemzetek között – húzta alá. Kijelentette, az opera évszázadok óta inspirálja más nemzetek kultúráját, emiatt tud jobban vigyázni arra a békére, ami Európát évtizedek óta jellemzi. Mint mondta, a Magyar Állami Operaház nem a feloldódásban, hanem a saját kultúra felmutatásban hisz. „Mutassuk fel a kultúránkat és engedjünk hozzá másokat” – mondta Ókovács Szilveszter.

Halácsy Péter, a Prezi nevű prezentációs szoftvert társalapítója, a tanácskozás egyik előadója az MTI-nek elmondta, a legfontosabb, hogy a felnövekvő generáció megtanuljon gondolkodni, hipotéziseket felállítani, eldönteni, mi a jó és mi nem. Véleménye szerint az oktatási rendszerek és programok kialakításánál nagyobb szerepet kellene szánni a szülőknek. A tanulás elsődleges helyszíne ugyanis a család, az ott tanultakra tudnak csak támaszkodni az általános és felsőbb oktatási intézmények. A következő feladat az, hogyan lehet az iskola és a világ, a hagyományos oktatás és a nagyvállalatok közötti falat lebontani, folytonos kapcsolatot kialakítani közöttük. Elavult az a modell, hogy az oktatás készíti fel az embereket a cégek igényeire, noha sokkal inkább tanulnia kellene a két területnek egymástól a meglévő hiányosságok leküzdése érdekében – húzta alá. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere délelőtti előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország az oktatás területén messzemenően támogatja a brüsszeli találkozó célkitűzését, a közös Európai Oktatási Térség létrehozását és erősítését. Az oktatás színvonalának támogatása versenyképességi kérdés, ugyanis az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása – hangsúlyozta a miniszter.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztos beszédében kijelentette, nem szabad alábecsülni az oktatás és a kultúra társadalmi kohézióban betöltött szerepét. Az Európai Oktatási Térség célja az, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni az oktatásban rejlő lehetőségeket. Az oktatás ugyanis ösztönzőleg hat a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a társadalmi igazságosság térnyerésére, valamint arra, hogy az emberek saját tapasztalataik alapján meggyőződhessenek a sokrétű európai identitás előnyeiről. A brüsszeli csúcstalálkozó ennek a folyamatnak az első állomása, a közös európai munka kezdete, amely a várakozások szerint erősebb alapokhoz, több innovációhoz, befogadáshoz, ismeretek megosztásához járul majd hozzá – mondta az uniós biztos.

(MTI)