Meghökkentő, mikor néha hosszú időn át megoldhatatlannak tűnő probléma megoldása végül olyan eszközzel sikerül, ami már eddig is rendelkezésre állt, csak nem erre használták.
Még ez is megtörténhet az otszonline.hu cikke szerint a sclerosis multiplex esetében, ahol mindeddig nem állt rendelkezésre olyan hatóanyag, amely a kóros folyamatot visszafordíthatná. Most mégis megtalálhatták azt a vegyületet, ami képes erre, ráadásul egy már forgalomban lévő allergiaellenes szer képében.
A sclerosis multiplex (SM) egy autoimmun kórkép, mely világszerte több mint 2,3 millió embert érint. A betegség köztudottan az idegrostok mielinhüvelyét károsítja, így azok már nem képesek eleget tenni ingerülettovábbító funkciójuknak. Az idő előrehaladtával az idegek működése tartósan beszűkül, melynek eredményeként sokszínű tüneti kép alakul ki (látási problémák, izomgyengeség, járási nehezítettség, egyensúly- és koordinációs zavar).
A jelenleg rendelkezésre álló kezelési módszerek arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák az immunrendszert további károsodások létrehozásában, ugyanakkor nem létezik olyan gyógyszer, mely képes lenne helyreállítani a károsodott mielinhüvelyt…
A klemasztin-fumarátot először 1977-ben engedélyezte az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA). Az allergiás megbetegedések kezelésében alkalmazott antihisztamin 1993 óta elérhető vény nélkül is. Éppen ezért SM-ben történő alkalmazása meglepő és sokak által régen várt fejlemény.
A vizsgálat első szerzője, dr. Ari Green így fogalmaz: „Legjobb tudomásunk szerint ez az első kezelési módszer, mely alkalmas lehet arra, hogy visszájára fordítsa a SM által előidézett defektusokat. Ez nem jelenti a betegség meggyógyulását, de az első lépés lehet az agyi funkciók rendeződése felé azon milliók számára, akiket ez a krónikus, rokkantságot okozó betegség sújt.”
Kettős vak vizsgálat
A munkacsoport 50 olyan betegnél tesztelte a klemasztin-fumarát hatását 5 hónapon keresztül, akiknek betegsége hosszú ideje állt fenn. Tekintettel arra, hogy a SM gyakran először a látórendszert érinti, a szerzők az úgynevezett vizuális kiváltott potenciált (VEP) elemezték, mely igazolt módszer annak megítélésére, hogy az idegsejtek milyen gyorsan vezetik az ingerületet.
A résztvevők fele 90 napon keresztül klemasztin-fumarátot, míg másik fele placebót kapott. Ezt követően a két csoportot felcserélték. Sem a résztvevők, sem orvosaik nem tudták, melyik beteg kapta az aktív kezelést és melyik a placebót.
Az elemzés azt mutatta, hogy a gyógyszer hatására gyorsabban jutott el az idegi ingerület a szemből vissza az agyba. A gyorsabb ingerületvezetési sebesség azt követően is fennállt, hogy az aktív kezelésben részesült betegek átkerültek a placebocsoportba.
Egyelőre nem állnak a szerzők rendelkezésére képalkotó módszerek a mielinhüvely újraépülésének nyomonkövetésére. Ennek ellenére bizonyítottnak látszik a mielinhüvely helyreállása, ugyanis mással nem magyarázható a VEP-ek növekedése. In vitro vizsgálatok arról is tanúskodnak, hogy a humán sejtekben a klemasztin-fumarát serkentheti az a mielintermelő sejtek aktivitását a központi idegrendszerben.
Még hosszú az út a klinikai gyakorlatban is alkalmazható kezelések kifejlesztéséig, de az első eredmények igen biztatóak.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Ágh Attila szerint „indokolt és törvényes” a Tisza fellépése.
Reagált a vádakra a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője.
