Ez nem „cserbenhagyásos evangelizáció” – interjú a Ferenc pápa nevét viselő kávézó alapítóival
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
Avagy kísértésbe vihet-e minket Isten? Nézzük, mit is gondol, mit is javasol Ferenc pápa – pontosan.
Körbejárta a világot, benne a magyar médiát is a hír, hogy Ferenc pápa megváltoztatná a Miatyánk szövegét, amiben azt mondjuk, „ne vígy minket kísértésbe” – az Isten ugyanis nem visz minket kísértésbe.
A Miatyánkban a „ne vígy minket kísértésbe” mondat „nem jó fordítás” – mondja Ferenc pápa a Mi Atyánk tévéadás hetedik részében a Tv2000 csatornán 2017. december 6-án este a Magyar Kurír szerint.
„A franciák is megváltoztatták a szöveg fordítását – mondja a pápa –, mégpedig így: »Ne engedd, hogy kísértésbe essünk!«. Én vagyok, aki elesem, nem ő az, aki belelök a kísértésbe, hogy aztán nézze elesésemet. Nem! Egy apa nem tesz ilyet, egy apa rögtön segít felkelni. Az, aki kísértésbe visz téged, az a sátán, ez a sátán rendszeres munkája. Amikor ezt a kérést mondjuk, arra gondolunk, hogy amikor a sátán kísért engem, segíts nekem, nyújtsd ki a kezed, húzz ki, mert megfulladok.”
Ferenc pápa tehát azt hangsúlyozta, hogy Isten nem visz minket kísértésbe, és a Miatyánk eme kérésének az értelme, hogy bármilyen próbatétel elé kerülünk is, bármilyen megpróbáltatás ér, bármilyen kísértés környékez is meg bennünket, ne hagyj el minket, légy velünk, fogd a kezünket, légy segítségünkre, ne hagyd, hogy elbukjunk, segíts, hogy helytálljunk.
A pápa azon kijelentése, hogy a „ne vígy minket kísértésbe” megfogalmazás nem jó fordítás, mert megzavarhatja a hívő embert, arra késztetheti az egyes püspöki konferenciákat, hogy vizsgálják felül a Miatyánk használatban lévő fordítását. Arról azonban nincs szó, hogy Ferenc pápa elrendelte volna az egész Egyházban a meglévő szövegváltozat megváltoztatását – szögezi le a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia félhivatalos hírportálja.
A pápai javaslat közelebb van az arámi eredetihez. A Máté és Lukács evangéliumában is megtalálható Miatyánk vonatkozó latin részét („et ne nos inducas in tentationem”) magyarul már a 15. század óta imádkozzák a mai módon. A 15. századi Müncheni-kódexben ugyanis így szerepel: „Mi atyánk, ki vagy mennyekben szenteltessék te neved. Jőjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mi testi kenyerönk felett való kenyeret adjad mü nekönk ma. És bocsássad mü nekönk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vigy münket késértetbe. De szabadóch münket gonosztól. Ámen.”