Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata
„A szamuráj etika a szív politológiája, célja, hogy kontrollálja a csüggedést és a kimerültséget, hogy mások azt ne lássák. Fontosabb volt egészségesnek látszani, mint egészségesnek lenni, fontosabb volt bátornak és vakmerőnek látszani, mint annak lenni. Ez az erkölcs, mivel a férfi sajátos hiúságán alapszik, talán a férfiak legfőbb erkölcse.”
Jukio Misima: Misima a hagakuréról. A szamuráj etika és a modern Japán
Jukio Misima (1925-1970) japán író, költő, színész és konzervatív politikai aktivista volt, többen az utolsó szamurájnak tartják. Mélyen megvetette a modern Japánt és a császárság visszaállításán dolgozott. Hirohito császárt árulással vádolta, mivel az a második világháború után lemondott isteni voltáról, ezzel a tradicionális Japán legfontosabb intézményét becstelenítette meg. Többször jelölték irodalmi Nobel-díjra és korszakának egyik legismertebb színésze, a kor japán fiatalságának sztárja volt. 1968-ban megalapította harcművészekből álló magánhadseregét a Tatenokait. 1970-ben több társával együtt elfoglalta a védelmi erők tokiói főhadiszállását, a parancsnokot megkötözték, Misima pedig gyújtó hangú beszédben arra bíztatta a katonákat, hogy kövessenek el államcsínyt és ruházzák fel régi hatalmával a császárt. Miután a hadsereg nem csatlakozott puccskísérletéhez, Szeppukut, rituális öngyilkosságot követett el. Pályája során hatalmas életművet alkotott: 40 regényt, 18 színdarabot, 20 kötetnyi elbeszélést, legalább 20 kötetnyi esszét, egy librettót és egy filmet írt.