Az ész kóros tüneteiről - Napi Maxima

2017. október 12. 16:06

Ha az ész teljesen emancipálódik, és elveszíti e tanulási készséget, ha lemond arról, hogy máshoz mérje magát, akkor rombolóvá válik.

2017. október 12. 16:06
Joseph Ratzinger

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata

„Az észnek is megvannak a maga kóros tünetei (noha az emberiség számára ez általában kevésbé tudatosul). Ilyen az ész gőgös elbizakodottsága, afféle hübrisz, amely cseppet sem kevésbé veszélyes, sőt lehetséges hatásai – az atombomba és az embergyártás – még fenyegetőbb is. Ezért az észt is figyelmeztetni kell határaira, és az észnek is nyitottnak kell lennie az emberiség nagy vallásos hagományaival szemben. Ha az ész teljesen emancipálódik, és elveszíti e tanulási készséget, ha lemond arról, hogy máshoz mérje magát, akkor rombolóvá válik.”

In: Jürgen Habermas-Joseph Ratzinger: A szabadelvű állam morális alapjai. Barankovics István Alapítvány-Gondolat, Bp., 2007, p. 47.

 

Joseph Ratzinger (1927-), német pap, teológus, 2005-2013 XVI. Benedek néven pápa, a katolikus egyház feje. 2013-ban korára és egészségi állapotára hivatkozva, évszázadok óta példátlan módon lemondott a pápai hivatalról. A huszadik század közepén a katolikus gondolkodás főáramát jelentő neoskolasztikát félre tévő Nouvelle Théologie egyik prominens figurája, a II. Vatikáni Zsinat idején teológus szakértő. Később münchen-freisingi érsek, majd bíboros, 1981 óta pedig a Hittani Kongregáció, a Szent Inkvicíó jogutódaként létrehozott legfőbb egyházi hitvédelmi szerv prefektusa, vezetője. Ratzingert ettől kezdve a marxista gyökerű felszabadítási teológia és más elméletek ellen vívott harcai miatt páncélbíborosnak is nevezik. Bíborosként, világszerte elismert filozófus-teológusként elsősorban a relativizmus ellen küzd, ismert szófordulata a „relativizmus diktatúrája”. Fő inspirációit Szent Ágostontól és az egyházatyáktól meríti.

(Az idézetet köszönöm Szilvay Gergelynek.)

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szkeptikus
2017. október 13. 13:39
Feynman azt mondja, hogy azt, hogy az emberek MIT akarnak csinálni, azt a vallásuk dönti el. De a vallás kifejezést sokkal általánosabb értelemben használja: mindenkinek van valamilyen vallása, ez nem kapcsolódik szükségképpen egyházakhoz, még Istenhez sem. Ez szerintem kétségbevonhatatlanul igaz. Más helyen olvastam (nem emlékszem már hogy hol): Feltesszük a kérdést: mi az élet értelme. De ez a kérdés nekünk van feltéve, mi vagyunk a kérdezettek, és döntéseinkkel, cselekedeteikkel elkerülhetetlenül válaszolnunk kell rá. És válaszaink mutatják meg, hogy mi a "vallásunk". (Kézenfekvő hasonlat: egy politikus "vallása" lehet az ország szolgálata, vagy a saját meggazdagodása). Ez az "általánosított" vallás akár Isten nélkül is létezhet. Ami Istent illeti: itt az a kérdés lényege, hogy a világ létrejöttét megelőzte-e egy idea arról hogy milyen legyen a világ (idealista világnézet, Isten "fejében" volt az idea). Az nem kétséges, hogy a számítógépemnek előbb létezett az ideája, és csak eztán jött létre a fizikai tárgy. Az én személyes véleményem az, hogy ennek a létező világnak is előbb létezett az ideája.
annamanna
2017. október 13. 01:13
Igen,amikor egy ember gőgösen elbizakodott, nem hajlandó tanulni, ez így van. De ez nem az ész emancipációja. Ha valaki használja az eszét, akkor nagyon is tanulékony. A keresztény vallás pedig rendkívül logikus, ezt pont Ratzinger tudja a legjobban. Ha használom az eszemet, nem ütközöm meg a keresztény vallásban, sőt inkább fordítva: a keresztény vallásban addig ütközöm meg, amíg nem vagyok hajlandó használni az eszemet, hanem ráhagyatkozom valami olyan tekintélyes hagyományra, ami előbb-utóbb szembekerül a Bibliával, és akkor döntenem kell a kettő között. Ha a hagyományhoz ragaszkodom, elveszítem a Biblia józanságát. Legyen pl ilyen a család és gyermekvállalás hagyománya, ami alapján a muszlimokat "életerősebbnek" és "bátrabbnak" nevezte Böjte Csaba, mint a keresztényeket, és azt állította, hogy a muszlimokat bezzeg "csobogó élet veszi körül" szemben a "lagymatag keresztényekkel". Tehát ez egy hagyomány, ami miatt meg lehet ütközni Jézusban, és a hagyományhoz való ragaszkodás miatt el lehet távolodni, sőt szembe lehet kerülni a Bibliával, olyan tudathasadásos állapotig is eljutva, amikor egy idősödő szerzetes a muszlimokat dicséri, akik bezzeg "teherbe ejtik a feleségüket". És közben ő maga szerzetes. Nem gondolom, hogy Böjte Csaba szavaiban túl sok józan ész és logika volna; ha a józan eszét és a logikát használná, akkor ragaszkodna a Szentírás szövegéhez, és nem keményedne bele a hagyomány gőgös hübriszébe, amivel pont magát a Bibliát veti meg és a keresztényeket, akik fölé emeli a bezzegmuszlimokat. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha ő magában azt is gondolja, hogy a muszlimok milyen klasszul csinálják, hogy ők bezzeg teliszülik a világot, akkor ezzel a dilemmájával a Szentíráshoz kellene fordulnia, és megértenie, hogy Jézus miért ajánl más utat. Gondolkoznia kellene ezek a kérdésen, használnia a józan eszét, amíg meg nem tanulja megkülönböztetni a jót és rosszat. De hogyha ő gondolkodás nélkül belesüvölti a világba, hogy a muszlimokat csobogó élet veszi körül, akkor ezzel Jézust bírálja gőgösen felül. Az Újszövetség mindig logikus; ha valamit nem értek belőle, akkor addig kell használnom az eszemet, amíg meg nem értem. "a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére. Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek; Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen." (2Pét 3:15-18)
szekula
2017. október 12. 23:22
Az irracionalistákban aztán tényleg semmi szégyen nincsen. Szerintük ők a világ elképzelt urának legkedvesebb teremtményei, aki figyel rájuk, törődik velük, válaszol nekik, feltétel nélkül szereti őket, ja, és ők halálukkor sem halnak ám meg igazán, s végleg. És pont ők pofáznak a romboló dölyf veszélyeiről... Az önreflexió nevetséges hiánya ez.
szkeptikus
2017. október 12. 20:41
Még régebben olvastam Richard Feynman Nobel díjas fizikus "A dolgok értelme" c. könyvét amiben - többek között - a tudomány és a vallás viszonyáról is foglalkozik - habár a vallást tágabban értelmezi, mint egyházhoz tartozást. Fő mondanivalója, kissé leegyszerűsítve, hogy az, hogy az ember MIT akar csinálni, azt a vallása dönti el, a tudomány csak ahhoz ad segítséget, hogy milyen módon érje el a kitűzött célját. Így a tudomány (= ész) jó vagy rossz célokat is szolgálhat. Az elsődleges meghatározó tényező a(z általánosabban értelemben vett) vallás.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!