Heltai Péter: Magyarország segít az üldözötteknek

2017. október 10. 11:11

A Hungary Helps Program fogja össze az ország összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektjét. „Abban hiszünk, hogy a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba kell vinni ahelyett, hogy tüneti kezelést végeznénk” – mondja Heltai Péter, a magyar segélyprogramok utazó nagykövete a Mandinernek. Interjúnk.

2017. október 10. 11:11
Szilvay Gergely
Szilvay Gergely

Hogyan lesz valaki utazó nagykövet 26 évesen?

Úgy, hogy felkérik rá! Bízom benne, hogy egy ilyen átfogó és szép feladatot, ami a Hungary Helps Program hazai és nemzetközi kommunikációját jelenti, segíteni tudják majd az ötleteim és a dinamizmusom. A magyar kormány összes nemzetközi fejlesztését és humanitárius segítségnyújtását egységesen megjelenítő programról beszélünk, ami Ausztrália kivételével az összes kontinensen jelen van. Rendkívüli lehetőség és rengeteg pozitív üzenet rejlik mindebben, amit szeretnék a lehető jobban megmutatni idehaza és a nagyvilágban egyaránt.

Nagyköveti pozícióját megelőzően a 777-nek is írt. Nem hiányzik önnek a 777-es munka?

A 777 is egy nagyon szép korszak volt az életemben. Keresztény emberként fontos volt számomra, hogy az írásaimban a hitemből kiindulva közelíthettem meg bizonyos, manapság könnyűnek egyáltalán nem számító társadalmi kérdést, lelki témát – vagy éppen ezekről kérdezhettem másokat. Nem is volt semmi probléma, de aztán megtörtént a felkérés a nagyköveti posztra, ami változást eredményezett. Van egyébként kapcsolódás bőven: elsőként készíthettem exkluzív nagyinterjút Henri Boulad egyiptomi jezsuita atyával, aki éppen akkor kapott magyar állampolgárságot, illetve egy hatalmas nagyelőadást szerveztünk az Erbílből hazánkba látogató Bashar Warda iraki káld katolikus érseknek. Az előadás végén a több, mint 500 résztvevővel átadtunk neki egy „Hungary supports Iraqi Christians” feliratú molinót, amely abban az iskolában lesz kiállítva, amely reményeim szerint hamarosan elkészül.

Egyelőre még nem sokat lehet tudni a Hungary Helpsről, elég szűkszavúak a róla szóló híradások. Mi is ez a program?

A Hungary Helps Program fogja össze az ország összes külföldhöz köthető fejlesztési és humanitárius projektjét. Egyben válasz korunk globális kríziseinek egyikére, a modern népvándorlásra.

Abban hiszünk, hogy a segítséget a problémák gyökeréhez, a válságrégiókba kell vinni 

ahelyett, hogy tüneti kezelési végeznénk: például egy kontrollálatlan bevándorláspolitikával. 

Milyen konkrét eredmények vannak eddig?

Az erbíli iskola már szóba került. Ez egy 120 millió forintos magyar állami hozzájárulással felépülő iskola lesz a város keresztény negyedében, ahova egyébként a tervek szerint muszlim diákok is fognak járni. Warda érsek kiváló érzékkel meglátta ebben a lehetőséget a következő generációk számára, hogy jobban megismerve egymást a békére törekedhessenek. Ne feledjük, ez egy keresztény részről tett gesztus egy olyan országban, ahol ők a muszlim többséggel szemben mindig is minimum másodrendű állampolgárokként éltek, de gyakran voltak kitéve a maihoz hasonló drámai üldözésnek. Szintén a régióban egy Tell-Aszkuf nevű településen Magyarország 580 millió forinttal finanszírozza a felújítási munkálatokat; ezt a várost az Iszlám Állam teljesen a földdel tette egyenlővé. A felújítást követően közel 1300 ember térhet vissza a lakhelyére. De még Iraknál maradva: Balog Zoltán miniszter úr május végén írt alá egy megállapodást az erbíli Szent József Kórházzal, amelynek így 145 millió forint értékben fedezzük a félévi gyógyszerszükségletét. Kiemelkedő összegekről beszélünk, amelyek közel-keleti viszonylatban négyszer-ötször annyit érnek, mintha Európában, például integrációs programokra költenénk. Ezen felül több, a térségben dolgozó segély- és civilszervezet munkáját is támogatja a kormány. Kapcsolódnak kezdeményezések menekülttáborokhoz is: Jordániában az egyik legnagyobb menekülttáborban például egy ifjúsági közösségi központ fejlesztését támogatjuk. De vannak sikeres magyar közreműködéssel létrejött projektek Afrikában, így Tanzániában, Kenyában vagy éppen Kongóban. 

Miért nem a külügyhöz tartoznak?

Az augusztusban megjelent kormányrendelet, amely pontosan kijelöli a program határait, úgy határoz, hogy az utazó nagykövet stábját az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja. Ettől függetlenül a Program maga sokszereplős, és nagyon jó és szoros az együttműködésünk a külüggyel is. Az pedig, hogy az EMMI-ben dolgozunk, külön segíti a közös munkát az Üldözött Keresztényekért Megsegítéséért Helyettes Államtitkársággal. Világszerte egyedülálló jelenség, hogy egy kormányzat külön az üldözött keresztények ügyét a közigazgatásba beépítve is felvállalja és képviseli. A nyugati világtól ebben a tekintetben egy üvegplafon választja el az üldözött keresztény közösségeket, egyszerűen nem akarnak tudomást venni a jelenségéről. Ennek az áttörésében szeretnénk segíteni, hogy a nyugati döntéshozók meghallják végre a közel-keleti és afrikai keresztények hangját.

Milyen alapon diszkriminálunk pozitívan keresztényeket?

A Hungary Helps tiszteletben tarja a humanitárius alapelveket, amelyeknek egyike a semlegesség elve. Ez nekünk nagyon fontos, nem is diszkriminálunk ilyen értelemben.  A jordániai és afrikai programok egyáltalán nem csak keresztényeket érintenek. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 6700 fiatal tanul állami ösztöndíjjal Magyarországon, akiknek a fele muszlim többségű országból érkezik. Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az üldözött keresztény közösségek védelme elsősorban nem vallási, hanem emberi jogi kérdés. A migrációs válság közepette ők a legkiszolgáltatottabbak, hiszen még a felbolydult társadalmakon belül is kitaszítottnak számítanak. Ezen megfontolásból kezdhette meg több mint hetven üldözött keresztény diák a tanulmányait Magyarországon, akik az említett válsággócokból, például Nigériából, Szíriából, Irakból, és Egyiptomból érkeztek, hogy később majd hazájukba visszatérve tudásukkal segíthessék az újrakezdést, közösségük fennmaradását. 

Ön a Hungary Helps kommunikációjáért felel. Kommunikációs kormányzásról van szó?

Van egy komoly teljesítménye e téren az országnak, amit fontos felmutatni is, nem elsősorban büszkeségből, hanem hogy tudjanak rólunk, minél több partnerség alakulhasson ki körülötte, és így a lehető leghatékonyabban segíthessünk. Ehhez természetesen fontos a kommunikáció, de tartalom nélkül ezen a területen képtelenség lenne megmaradni. Pár hete Rómában jártunk az Aid to the Church in Need nevű szervezet konferenciáján, ami a világ egyik legnagyobb, egyházi hátterű segélyszervezete. Nagyon jó volt abban a pár napban Rómában magyarnak lenni! A ninivei újjáépítési projekt vezetője például sokszor emlegette Magyarországot, s kiemelte azt, hogy ugyan sok nyugati ország rendez a témában konferenciákat, tartja velük valamennyire a kapcsolatot, de a magyarok rögtön azt kérdezték, hogy miben tudnak segíteni, majd hamar meg is tették a szükséges lépéseket.

Miért nem annyira fogékonyak a nyugat-európai országok az üldözött keresztények ügyére?

Ezt tőlük kell megkérdezni. Mi tárt karokkal fogadunk minden segítő kezet, partnerségi felajánlást. 

Valószínűleg lesznek rázósabb kiküldetései is a római útnál. Hogy készül?

Meglehet. Jóhiszeműen szeretnénk részt venni a felmerülő kérdések megvitatásában, de azzal a határozottsággal, hogy tartozunk azoknak a közel-keleti és afrikai vezetőknek, akiknek a hangját igyekszünk felerősíteni a világ felé. Velük együtt és az ő érdekükben szeretnénk azon dolgozni, hogy új életet kezdhessenek a saját szülőföldjükön.

Mi a következő út, mik a következő programok?

Mind nyugati nagyvárosokba, mind a válságrégiók minél több helyszínére el fogok látogatni – ezeknek az utaznak az előkészületei jelenleg is zajlanak, amint lesz bármi hivatalos a saját online felületeinken és a sajtóban erről hírt fogunk adni.

Ha kommunikáció, Hungary Helps és üldözött keresztények, akkor fognak idehozni előadókat is esetleg?

Többen jártak már itt közel-keleti egyházi vezetők, illetve legutób Oliver Dashe nigériai püspök is. Minden bizonnyal ennek is lesz folytatása, azonban előttünk van egy konkrét esemény is. Október 11-13. között egy Nemzetközi Konferencia kerül megrendezésre a keresztényüldözésről, amelyen több válságrégióból érkező egyházi vezető, politikusok és újságírók is részt vesznek majd. Reméljük, hogy ez is hozzájárul majd, hogy megtörjük a „fejlett országok” hallgatását a keresztényüldözésről.

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
madarasi.abel
2017. október 10. 19:41
Erbil kurd kézen van. Azt mondani, hogy ott szopatják a keresztényeket, enyhe túlzás. Na jó, nem enyhe. A Mol kiment üzletelni a kurdokkal. A bizsnic bebukott, kíváncsi vagyok, a magyar "segítség" mennyi ideig fog ott még működni :)
SonGoku nagyfaterja
2017. október 10. 15:55
Azt hittem valami Harry Potter imitátor lesz vagy kdmps utánpótlás a retardáltaknál.
robag
2017. október 10. 15:19
Drukkolok , hogy sok sikert érjenek el és sokan csatlakozzanak hozzánk ezekben az ügyekben.
balbako_
2017. október 10. 15:16
Tisztességes keresztényi megoldást választottunk,(sajnos a pápa még nem vette észre ezt kéne neki is tennie!)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!