Antonio Tajani szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie a menedékkérőkre vonatkozó kvótarendszer működtetése érdekében, és ha kell, kötelezettségszegési eljárást kell indítani azon tagországok ellen, amelyek nem akarják végrehajtani az erről szóló korábbi döntést.
Fel kell lépnie az Európai Bizottságnak (EB) a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus működtetése érdekében, szükség esetén kötelezettségszegési eljárást kell indítani azon tagországok ellen, amelyek nem hajtják végre a kötelező kvóták felállításáról szóló korábbi döntést – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament néppárti elnöke szerdán Brüsszelben.
Tajani azt hangoztatta egy szerdai konferencián, hogy a tagállamok mindegyikének részt kell vennie a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmusban, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében. Mint mondta, a bizottságnak fel kell lépnie a megállapodás betartatása érdekében, s szükség esetén kötelezettségszegési eljárást kell indítania azon tagállamok ellen, amelyek ezt nem teszik meg. Kiemelte, a parlament álláspontja rendkívül világos ebben a kérdésben: mielőbb meg kell oldani a Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők ügyét. Az Európai Parlament elnöke latinul hozzátette, „pacta sunt servanda”, vagyis a szerződéseket teljesíteni kell.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos május közepén cselekvésre szólította fel azokat az országokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, illetve azokat is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, és közölte, hogy ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett tagállamokkal szemben.
Az Európai Bizottság várhatóan jövő szerdán fogja bejelenteni, hogy miképpen kíván fellépni a „renitens” tagállamok ellen, az esetleges konkrét jogi eljárásokat azonban egyes szakértők szerint legkorábban szeptemberben indíthatják meg, amikor lejár a tanácsi határozat kétéves határideje.
(MTI)
*
Antonio Tajanival készült korábbi interjúnkat ide kattintva olvashatják.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Winston Marshall a brit és a magyar bevándorlási helyzetet hasonlította össze.
A beszámolók szerint a támadásban egy erőmű és több lakóház is megrongálódott.
A verőfényes Szent Péter teret teljesen megtöltötte a pápa szavait hallgató tömeg, amely egészen a térre vezető sugárút közepéig ért.
