Saját pártját köpi szembe Fekete-Győr András, és a Kicsit tolja ezerrel

Külföldről jött a telefon, hogy új támogatott és messiás van.

Az agy működése még most is szolgál új információkkal a kutatók számára. A medicalonline.hu oldalon megjelent cikk nemrég arról adott hírt, hogy az eddig feltételezettel ellentétben a betegek, különösen az idősebbek körében műtét után tapasztalt több-kevesebb ideig tartó kognitív hanyatlás nem az altatás következménye, hanem az agy védekező, gyulladást okozó reakciójáé.
Műtét után az idős betegek gyakran tapasztalják kognitív folyamataik romlását, és ezen panaszaik az operációt követő hetekben, sőt hónapokban is fennmaradhatnak (a 60 éves és idősebb betegek 10%-a esetében még 3 hónappal az operáció után is kimutatható bizonyos fokú kognitív hanyatlás).
Bár korábban az volt az elképzelés, hogy a posztoperatív kognitív hanyatlást az anesztézia váltja ki, ma már számos bizonyíték támasztja alá, hogy valójában az agy műtétet követő fokozott gyulladása az ok…
Az agyi gyulladást ma a szervezetet ért traumára (ilyen traumát jelent a test bármely részén végrehajtott operáció) adott normális válasznak tartjuk, azonban idősek esetében ez a normálisan védő hatású válasz túlzott mértékű lehet vagy a szükségesnél tovább maradhat fenn, így negatívan befolyásolhatja a szervezet működését. Míg a korábbi kutatások arra koncentráltak, hogy feltárják, vajon műtét és mély altatás után a vér immunsejtjei el tudják-e árasztani az agyat, most kiderült, hogy a gyulladásos választ az agy saját immunsejtjei irányítják.
A kísérleti állatokban a CSF1R-blokád hatása a kezelés abbahagyása után két nappal megszűnt, a mikrogliamennyiség normalizálódott. A CSF1R-re a mikrogliáknak, annak az agysejtcsoportnak, amely felelős az idegsejtek közötti kapcsolat szabályozásáért a túléléshez és szaporodáshoz van szükségük; a beavatkozás hatására a mikrogliaszám az eredeti 5%-ára csökkent a műtét idejére. A kezelés nem járt csökkent sebgyógyulással vagy a keringő immunsejtek számának csökkenésével, bár a mikrogliadepléció hosszú távú hatását egyelőre nem vizsgálták. Mint a kutatók kifejtik, preklinikai vizsgálatokban akarják kideríteni, hogy módszerük alkalmas lehet-e egyéb okból bekövetkező kognitív hanyatlás kezelésére.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta