Műtét után az idős betegek gyakran tapasztalják kognitív folyamataik romlását, és ezen panaszaik az operációt követő hetekben, sőt hónapokban is fennmaradhatnak (a 60 éves és idősebb betegek 10%-a esetében még 3 hónappal az operáció után is kimutatható bizonyos fokú kognitív hanyatlás).
Bár korábban az volt az elképzelés, hogy a posztoperatív kognitív hanyatlást az anesztézia váltja ki, ma már számos bizonyíték támasztja alá, hogy valójában az agy műtétet követő fokozott gyulladása az ok…
Az agyi gyulladást ma a szervezetet ért traumára (ilyen traumát jelent a test bármely részén végrehajtott operáció) adott normális válasznak tartjuk, azonban idősek esetében ez a normálisan védő hatású válasz túlzott mértékű lehet vagy a szükségesnél tovább maradhat fenn, így negatívan befolyásolhatja a szervezet működését. Míg a korábbi kutatások arra koncentráltak, hogy feltárják, vajon műtét és mély altatás után a vér immunsejtjei el tudják-e árasztani az agyat, most kiderült, hogy a gyulladásos választ az agy saját immunsejtjei irányítják.
A kísérleti állatokban a CSF1R-blokád hatása a kezelés abbahagyása után két nappal megszűnt, a mikrogliamennyiség normalizálódott. A CSF1R-re a mikrogliáknak, annak az agysejtcsoportnak, amely felelős az idegsejtek közötti kapcsolat szabályozásáért a túléléshez és szaporodáshoz van szükségük; a beavatkozás hatására a mikrogliaszám az eredeti 5%-ára csökkent a műtét idejére. A kezelés nem járt csökkent sebgyógyulással vagy a keringő immunsejtek számának csökkenésével, bár a mikrogliadepléció hosszú távú hatását egyelőre nem vizsgálták. Mint a kutatók kifejtik, preklinikai vizsgálatokban akarják kideríteni, hogy módszerük alkalmas lehet-e egyéb okból bekövetkező kognitív hanyatlás kezelésére.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta